Szombattól rengeteg gyógyszerrel szórják meg Magyarországot

Rókák, kutyák, macskák nyálzanak, emberre és nagyobb állatokra támadnak, nyálukkal adják tovább a veszettséget. Őzek és szarvasok keservesen sírnak, és bizony ők is ránk támadhatnak. Indul a vakcinázás, a 24.hu összeszedte a tudnivalókat.

Az idei őszön szeptember 29. és október 14. között végzik a rókák veszettség elleni vakcinázását összesen 41 970 négyzetkilométeren, vagyis az ország területének csaknem felén. A csalétekbe rejtett oltóanyagot kisrepülőgépekről szórják ki a kezelendő területre, az akció nem érinti a sűrűn lakott, beépített körzeteket – közölte a Nemzeti Élelemiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Maga a csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium-műanyag fóliában található a vakcina. A betegség, járvány megelőzése érdekében nagyon fontos, hogy a csaliba rejtett oltóanyag ne kutyák és háziállatok gyomrában végezze, hanem tényleg rókák egyék meg.

Emberi megbetegedés 1994 óta nem történt, állatoknál legutóbb 2017 márciusában mutatták ki a vírust Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy rókában és két kecskében.

A beteg állat a veszettség vírusát elsősorban harapása, marása útján, a nyálával terjeszti, harapáskor a vírus a bőrön áthatoló sérülésen keresztül jut a szervezetbe. A vírus a sérülés helyén, a beteg állat nyálával jut be a szervezetbe, majd az idegek mentén a gerincvelőbe és az agyvelőbe jut. Ezt követően jelenik meg a nyálmirigyekben, és így válik az állat vírusürítővé, azaz képessé a fertőzés továbbadására.

Ritka, mégsem elhanyagolható lehetőség, hogy veszett állat emberrel érintkezzen, ezért érdemes tisztában lenni a tünetekkel és az általános teendőkkel, ha bármilyen állat megharap. Ezekről a teljes cikkben