• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szűk sáv

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet

Életmentő lehet, ha szervátültetés előtt meg tudják mondani, miként reagál majd a beteg a gyógyszeres kezelésre.

Ebben segítenek egy új magyar kutatás eredményei. Ha megbetegszik létfontosságú szerv, a máj, az életben maradás egyetlen módja sokszor a szervátültetés lehet. Kritikus a helyzet gyermekek esetében, hiszen ha akad is halottól származó szerv, csakis a jó minőségű és a kis beteg méretére, szinte „testre szabott" máj beültetése kecsegtet sikerrel. A komplikáció nélküli operációt követő intenzív kezelés ellenére is fölléphetnek nehézségek, amelyek a szerv elégtelen működéséhez vezethetnek.

Az átültetés utáni időszakban, a szigorúan meghatározott gyógyszeres terápia során bizonyos esetekben előfordulhatnak váratlan, genetikai hiba miatt kialakult veszélyes állapotok. Ezekre sikerült megoldást találniuk közös munkájuk során a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikája orvosainak és a Kémiai Kutatóközpont (KK) gyógyszerkölcsönhatásokat vizsgáló laboratóriuma kutatóinak.

Monostory Katalin biológus, toxikológus, a csoport vezetője a gyakorlatban életmentőnek bizonyuló alapkutatási eredményről tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Az előzmény: egy 11 esztendős kislány sikeres műtét során fél májat kapott, amelynek másik felét tudományos vizsgálatra átküldték a Kémiai Kutatóközpontba. Úgy tűnt, hogy sikerült úgy elnyomni a kis beteg immunrendszerét, hogy befogadja az új szervet, s nem fenyegetett fertőzésveszély sem, amikor hirtelen romlani kezdett a kislány állapota. Ilyenkor egy harmadik veszélyre, a gyógyszermérgezésre is gyanakodnak a szakemberek.

Először fordult elő, hogy a kezelőorvosok nem akartak egyedül dönteni, azonnal fölvették a kapcsolatot a beültetett máj másik felét tudományos célra felhasználó laboratóriummal. A kutatóknál még aznap éjjel megszületett az eredmény: a beültetett májban az egyik citokróm P450 enzim nem működik megfelelően. A toxikológusok javaslatára az orvosok azonnal leállították azoknak a gyógyszereknek az alkalmazását, amelyeknek átalakítása és kiürítése a szervezetből ennek az enzimnek a működését igényli.

A kislány gyógyszeres kezelésének megváltoztatása négy nap múltán javuló májfunkciót eredményezett, s azóta is kiváló egészségnek örvend. A két intézmény további közös kutatómunkájának, eredményeinek köszönhetően már ettől a beavatkozástól is megkímélhető a beteg. Ma ezekhez a vizsgálatokhoz érintetlenül hagyhatják a májat, elegendő, ha a donortól vért vesznek.

A klinika és a kémiai intézet munkatársainak sikerült bizonyítaniuk, hogy az adományozó vérmintájából információt nyerhetnek a máj gyógyszerlebontó képességéről és esetleges hibáiról.