• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szuperbaktériumokat ehetünk a húsokkal

Lapszemle Forrás: origo.hu

Az emberre egyelőre vagy nem veszélyesek, vagy általában enyhe tünetekkel járnak.

Van olyan baktérium- és vírusfertőzés is vágóállatoknál, amelyet nem kötelező jelenteni a hatóságoknak, így a kórokozók akár a bolti húsokba is bekerülhetnek. Ezek a fertőzések emberre egyelőre vagy nem veszélyesek, vagy általában enyhe tünetekkel járnak, és a kórokozók a húsok megfelelő hőkezelésével el is pusztulnak. Ugyanakkor az utóbbi időben az USA-ban, Nagy-Britanniában, Dániában és Németországban is megkongatták a vészharangokat, hogy hosszabb távon ebből baj lehet – írja az origo.hu portálja.

Az LA-MRSA kórokozó jelenlétét az Európai Unióban sem kötelező jelenteni az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságoknál, és a World Organisation for Animal Health (OIE, Állategészségügyi világszervezet) listáján sem szerepel, így pontos adatok sincsenek arról, hogy az vágóállat-állomány mekkora része fertőzött.

A 2000-es évek elején még nem volt jellemző ez a baktérium, ám 10-12 év alatt nagyjából 50–80 százalékot ért el az átfertőzöttség Európában, az USA-ban és Kanadában, bár országonként jelentős eltérések lehetnek – válaszolta az Origo kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Hogy a magyarországi állatállomány mekkora része érintett, arról nincs adat, hiszen nálunk sem kötelesek jelenteni az állattelepek, ha észlelik a baktérium jelenlétét.