A tárca nem erősítette meg Lázár János bejelentésének azt a részét, hogy két kórház azért kapott - a Magyar Közlöny szerint - 8,7 milliárd forint fejlesztési pénzt, mert cserébe vállalta, hogy az új szülészeten nem végeznek majd abortuszt, illetve nem fogadnak el hálapénzt. Kérdésünkre azt írták, támogatják, hogy egyházi intézményekben is legyen szülészet. Erre adták a pénzt.
Jelezték azt is, hogy a beruházás után ugyanazok a finanszírozási szabályok érvényesek az új osztályok működtetésében, mint a többi szülészetre, s ettől függetlenül jegyezték meg: „Természetesnek tartjuk, hogy egy egyházi intézményben az egyházi előírásokat is betartják az állami szabályokkal együtt". Ahhoz képest, hogy a tárca nem tud a támogatás feltételeiről, a KDNP pénteki közleményében kifejezetten üdvözölte és üzenet értékűnek tartotta a bejelentést - írja a
nepszava.hu.
„Nagyon rossz precedenst teremthet, ha az adófizetők pénzén fenntartott kórházak és a kormány között ilyen megállapodások születnek" – nyilatkozta a lapnak Gregor Anikó szociológus, aki hozzátette azt is: az adófizetők pénzén fönntartott intézményekben egyetlen közfinanszírozott ellátás sem tagadható meg, hiszen egyetlen közszolgáltatás esetében sem lehet szempont, hogy az aki a szolgáltatást biztosítja, magánemberként hogyan gondolkodik. Ha mindez egy piaci alapon működő, magánkórházban történik, az kevésbé probléma, hiszen aki odafordul, az tudatosan választ. Az orvosok lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadhatják az abortusz elvégzését, de egy állami fenntartású intézmény esetében ez már sokkal komolyabb kérdéseket vet fel. A támogatási szerződés nem ismert, de amennyiben a szintén az adófizetőktől származó pénzt ilyen feltételhez kötötték, az nem legitim. Miután itt új osztályokról van szó, nem keletkezik ellátatlan terület. Ha azonban az lesz az irány, hogy az az intézmény kap fejlesztési pénzt, amelyikben nem végeznek abortuszt, létrejöhetnek olyan régiók, ahol megszűnik ez a típusú ellátás.
A szociológus megjegyezte: a jelenség egyenlőtlenséget teremt a különböző társadalmi státuszú női csoportok között is a terhesség-megszakítás lehetőségéhez való hozzáférésben. Gregor Anikó emlékeztetett: az abortusz megítéléséről 2013-ban volt legutóbb egy kutatás. Abból az derült ki, hogy az emberek 52 százaléka megfelelőnek tartja az abortusz-szabályokat és csak a megkérdezettek 13 százaléka tartana szükségesnek szigorítást. Ebből az is következik, hogy az abortusz szigorítása komoly társadalmi ellenállást váltana ki. A mostani alkuval, a kormányzat a szigorítás szürke zónáiban, indirekt módon korlátozza az abortuszhoz való hozzáférést.