Tabudöntő kutatás a „stresszes” spermiumokról

Brutális szám: 100 élve születésre 18-20 vetélés jut Magyarországon. Most egy új brit kutatás apropóján nézett rá a valaszonline.hu az adatokra. Az Imperial College London tudósai szerint ugyanis a spontán vetélés okait nem csak nőgyógyászati-szülészeti problémaként kell kezelni, a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kellene fordítani a férfiakra. Nagyon gyakran az ő egészségi problémáik állnak a magzatok sorozatos elvesztése mögött.

...

Miközben az egészségügyi technológia rohamléptekkel fejlődik, a potenciális anyák száma pedig meredeken csökken Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012 óta nem változott a magzati halálozási adat, évi 16 és 17 ezer között ingadozik. A várandósság 24. hete előtti vetélések adják a veszteség zömét, a hatodik hónap után évi 400 körüli magzatot nem tudnak megmenteni.

A demográfusok szerint ennél is nyugtalanítóbb a helyzet, mert ők azt mérik, hogy száz élve születésre hány méhen belüli halálozás jut. Ez 2009 óta nem változik érdemben: 18 és 20 között ingadozik. Ha visszaugrunk negyven évet az időben, és 1980-ig repülünk, még akkor is jobb számot találunk: 14,4 volt ez az érték, szemben a 2017-es 18,1-gyel. Megdöbbentő adat: két éve száz megszületett babára 18 spontán vetélés jutott. Legtöbbször csak a művi vetélések születéscsökkentő hatását említik, pedig három elvesztett magzat közül egy egészségügyi komplikációk miatt nem jön a világra.

A nemzetközi számokkal a magyarok több okból is nehezen összevethetők; nem térnénk ki ennek okaira, annyi azonban látszik, hogy rosszabbul teljesítünk a visegrádi országoknál a szülés körüli egészségügyi eseményeket vizsgáló European Perinatal Health Report legfrissebb, 2015-ös jelentése szerint.

A magzat elvesztésének számos oka lehet. Például az anya életkora, egy 35-39 éves nőnek kétszer akkora a kockázata a vetélésre, mint egy 25-29 évesnek. A negyven év felettieknél már ötszörösére nő ez a szám, vagyis nemcsak az egészségügy teljesítménye, de a társadalmi szokások változása is rontja a magzatok esélyeit. Az okokat könyvtárnyi irodalom vizsgálja: fertőzést kaphat az anya vagy a baba, gond lehet a hormonháztartással vagy a baj lehet genetikai eredetű is. Az esetek jóval több mint felében pedig ki sem derül, miért szakad meg a terhesség.

Az Imperial College London kutatói most olyan férfiakat vizsgáltak meg, akiknek párja háromszor vagy többször veszítette el a magzatát...A Clinical Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány a sorozatos vetélésen áteső asszonyok partnerének egészségügyi állapotát vizsgálva arra jutott, hogy ezeknél a férfiaknál gyakoribb a DNS-károsodás, mint a kontrollként megnézett apáknál. A nagy tudományos visszhangot a férfiak két csoportja közötti különbség mértéke váltotta ki. Nem véletlenül irányul a témára nagy figyelem: a többszörös (legalább háromszori) vetélés Nagy-Britanniában 50 párból egyet érint, Magyarországon a KSH adataiból a kétszeres vetéléseket tudjuk beazonosítani, ennek alapján minden nyolcadik magzati halálozás ismétlődő. Súlyos problémáról van tehát szó a briteknél és nálunk is.

További részletek a cikkben.