Tájékozatlanság a menekültek egészségügyi ellátásában

„A menekültek jogaival és a nekik járó szolgáltatással számos esetben még egyes kormányhivatalok, egyéb állami és önkormányzati hivatalok sem voltak tisztában még a háború kitörése után egy-másfél évvel sem, de ugyanez igaz számos egészségügyi intézményre is” – derül ki Bernát Anikó és Tomka Zsófia Ukrajnai menekültek Magyarországon: A rövid és hosszú távú integráció lehetőségei és korlátai című tanulmányából. Az ukrajnai menekültek integrációs nehézségeiről szóló kutatás a 2024-es Társadalmi Riportban jelent meg, amit a Tárki Társadalomkutatási Intézet készített, írja a Telex.

A kutatásban megkérdezettek 45 százalékuknak volt szüksége a felmérés előtti hónapban egészségügyi ellátásra. 

A menekültek számára a magánellátás megterhelő lett volna anyagilag, mind a menedékesek, mind a magyar állampolgárságúak esetében. Emiatt az állami egészségügybe mentek be, ahol azt tapasztalták, hogy gyakran sem ők maguk, sem az egészségügyi intézmények nem tudták, hogy mihez van joguk. Ha a menekült ezzel mégis tisztában volt, sokszor akkor sem tudott mit kezdeni vele, „ha az adott kórház, szakrendelő vagy orvos nem volt eléggé tájékozott, illetve együttműködő”. 

Az ukrán menekültek jelentős része így vagy egyáltalán nem, vagy csak részleges ellátást kapott. Az ukrán–magyar kettős állampolgárok ráadásul még nagyobb falakba ütköztek: magyar állampolgárságuk miatt tajkártyát kértek tőlük a kórházak, ahhoz viszont bejelentett munkaviszonyra vagy legalább egyéves állandó lakcímre lett volna szükségük. Egyik sem volt reális elvárás, pláne a menekülthullám elején – jegyzi meg a kutatás. A magyar egészségügyi rendszer egyébként is meglévő problémái miatt az ukrán menekültek végül „gyakran egyszerűbb és ellátásilag biztonságosabb megoldásként a háborús terhelés alatt álló ukrajnai egészségügyi rendszert vették igénybe”.

Ez a gyakorlatban online viziteket, Ukrajnában felírt és ismerős által elhozott gyógyszereket vagy ukrajnai kezeléseket jelentett. Mint a kutatás felidézi: egy 70 éves menekült férfit például a harkivi orvosa kereste fel, hogy konzultáljanak online, mert hallotta más menekültektől, hogy a magyar egészségügyi ellátás rossz. A felmérés szerint a menekültek háztartásainak 32 százalékában él krónikus beteg.

További részletek a Telexen.