Takács Péter: a teljesítményelem hiányzik az orvosi bértáblából

Az egészségügy finanszírozásáról, új „szerepek”, feladatok kialakításáról, az elvándorlásról, a bérekről és egy-két nagyobb visszhangot kiváltó esetről beszélt Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában.

Béremelések: kinek, mikor, mennyi?

Az egészségügyben volt egy nagyon komoly bérrendezés, és ezt 2016-ban kezdtük a szakdolgozóknál, és valami béremelés volt az orvosoknál is, de ott a Covid alatt volt egy történelmi léptékű béremelés, hirtelen többszörösére emelkedtek az orvosbérek, és tavaly és tavalyelőtt pedig a szakdolgozói béreket fölzárkóztattuk olyan színvonalra, hogy a szakdolgozói átlagkereset körülbelül 37 százaléka az orvosinak. Az idei és a következő költségvetésben még nincsen pántlikázva egészségügyi béremelés, de ez azért van, mert konkrét kormánydöntés még nem született. Erről beszéltem a Hetek című folyóiratnak, amit aztán voltak olyan sajtóorgánumok, amelyek úgy hoztak le, hogy az államtitkár bejelentette, hogy nem lesz egészségügyi béremelés a következő két évben. Nem ezt mondtam. Azt mondom, hogy erről egyelőre nincs kormánydöntés. Viszont elég nagy tartalékokat tartalmaz a költségvetés. Mind az egészségügyben van célelőirányzat, mind a nagy költségvetésben vannak olyan pénzeszközök, amit adott esetben a makrogazdasági mutatók alakulása mentén föl lehet szabadítani. Nagyon bizonytalan a makrogazdasági környezet. Egy nagy válság közepén vagyunk, háború van a szomszédunkban, óvatosan tervez a minisztérium. A kormánynak az a célja, hogy az a vívmány, hogy az egészségügyi dolgozók, szakdolgozók, orvosok jó fizetési pozícióba kerültek az elmúlt években, megmaradjon, és ezek a fizetések megtartsák az értéküket. Ha lesz szakdolgozói vagy orvosi béremelés, ha nem, azért az ágazatban lesz jövedelememelkedés, ez az, amit utána ott félremagyaráztak, hogy a családi adókedvezmény, meg a három- és kétgyermekes anyák szja-mentességével szúrja ki a kormány a szemét a szakdolgozóknak, nem erről van szó, de ez akkor is fog jövedelememelkedést jelenteni az érintetteknek. De mondom még egyszer, nekünk az a célunk, hogy ha a makrogazdasági mutatók ezt megengedik, akkor a tartalékból tudjunk olyan pénzeszközöket felszabadítani, hogy az érték tartására törekedjünk az orvosi és szakdolgozói bérek tekintetében.

Béremelési kényszer már nincs? Az már nincs, hogyha nem emelnek, el fognak menni? Ezek már olyan bérszínvonalak?

Ezek olyan bérszínvonalak, hogy képesek az országon belül tartani a szakdolgozókat is és az orvosokat is. Azért ne felejtsük el, hogy az orvosi bruttó átlagkereset most majdnem 2,2 millió forint. Ebben nyilván benne vannak a mozgó bérelemek, ügyeleti pótlék, szakterületi pótlék, egyebek, és a szakdolgozóknál ez 800 ezer forint környéke. Aki kórházban dolgozik és magasabb képzettségű és többet műszakozik, annak magasabb, aki mondjuk egy szakrendelőben dolgozik 6 órás munkarendben, annak nyilván alacsonyabb, de az átlag majdnem 800 ezer forint. 2016-tól kezdve majdnem négyszeresére emelkedtek a szakdolgozói bérek. Az orvosi bérek még magasabb mértékben emelkedtek. Ha megnézzük a nemzetgazdasági átlagkeresetet és az orvosi átlagkeresetet, akkor az OECD-országok között Magyarország az élen van. Közel négyszerese az orvosi átlagkereset a nemzetgazdasági átlagnak. Olyan országok vannak hasonló színvonalon, mint Luxemburg, Németország, Dánia, Írország. Ez nem rossz csapat. Megnéztük, hogy az orvosi és a szakdolgozói bér ezekben az országokban hogy aránylik egymáshoz, és a magyart is úgy állítottuk be.

Ez a harminc valahány százalék?

Igen. Harmincegy és harmincnyolc között szórt ezekben az országokban. Nálunk 37-re lett beállítva. Az utolsó fillérig elszámoltunk a PM-ben, hogy mi az, amit a büdzsé megenged. A 37, szerintem, nem volt rossz alku, ezt sikerült elhozni. Úgyhogy bent tudjuk tartani az országon belül a munkaerőt. Az más kérdés, hogy volt olyan időszak, amikor nagyon erős egészségügyi elvándorlás volt az orvosok és a szakdolgozók között is, a 40 és 55 év közötti korosztály hiányzik leginkább.

Hol vannak?

Külföldön vagy a szolgáltató szektorban. Amikor én végeztem az orvosi egyetemen, vagy amikor a feleségem végzett, ő öt évvel fiatalabb, mint én, az évfolyamunk egyharmada vagy 40 százaléka a végzés után rögtön külföldre ment. A kezdő orvosi fizetés körülbelül nettó 90 ezer volt, és totális kilátástalanság. Én 2005-ben végeztem, szocialista kormány idején, csak szeretném jelezni. A legrosszabbak a 2004-től 2011-ig tartó évek voltak, akkor több mint ezer orvos végleg elhagyta az országot. 1000-1100 orvos kikérte a külföldi működéshez szükséges papírjait. Megnézettem, hogy közülük a következő évben ki írt receptet vagy beutalót. A 90 százalékuk többet nem írt Magyarországon receptet, ők elmentek.

Nem ingáztak?

Nem. Most 400-an kérik ki ezeket a papírokat, és a 75 százalékuk, 300 kolléga, ingázik. Mert ír receptet és beutalót Magyarországon továbbra is. Kimegy, egy hétvégét lehúz Manchesterben, és utána ugyanígy itthon dolgozik. Akkor ezer orvos hagyta el az országot, most körülbelül száz. Azt hiszem, hogy ez a szám nagyon jól megmutatja, hogy a magyar kormány bérintézkedései mennyire hatékonyak voltak. Az ápolóknál már egy ideje nem a külföld volt a fő versenytárs, kivéve a nyugati határszélt, hanem a szolgáltató szektor, az áruházláncok, satöbbi. De most a 800 ezer forint körüli bruttó bérszínvonal alkalmas arra, hogy a pályán tartsa a szakdolgozókat, és a bértáblát is úgy alakítottuk át, hogy a szakképzett ápolóknál, tehát a hármas fizetési kategóriába tartozóknál, 410 ezer forinttal kezdődik a legalacsonyabb alapkereset is.

A teljes beszélgetés itt olvasható