Tananyag lehetne a hamisítás elleni küzdelem

A szervezet tagjai szerint csak úgy lehet a hamis termékek gyártását visszaszorítani, ha kevesebben keresnek és vásárolnak ilyen termékeket, hiszen a kereslet alakítja ki a kínálatot. Éppen ezért a hamis termékek vásárlása által okozott károkat meg kell ismertetni a fiatal generációval, s ennek legjobb és legelső helye az iskolapad lehet – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Ilku Lívia, a Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője.

Bérczes László mint a Jogérvényesítési munkacsoport vezetője hozzátette: látványos eredményt és nagy áttörést az ismeretterjesztés területén a fesztiválokon való megjelenés hozott számukra, ahol a 13-34 éves korosztály tagjait érik el. „Azt régóta lehet tudni, hogy lopni nem szabad, de azt, hogy hamisítani sem, az kevésbé volt ismerős az emberek számára” – emelte ki.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület nagy eredménynek tartja, hogy a Btk. módosításába bekerült a vagyoni hátrány fogalma. Eszerint a 100 ezer forintot meg nem haladó kár okozása szabálysértésnek minősül, ami nem jár szabadságvesztéssel, az efölötti viszont már bűncselekmény. „A vagyoni hátrány az a kár, amit a jogosult, vagyis a legális termék forgalmazója szenved azáltal, hogy az ő márkájával, formatervezésével, szabadalmaival visszaélnek” – ismertette Bérczes László.

Amíg korábban csak a tényleges árusítást, az idei évtől már magát az előkészítést is bünteti a törvény, az egészségügyi termékek hamisítása mint tényállás ugyanis bekerült a jogszabályba – mondta Ilku Lívia.

Tehát amikor nagy mennyiségű hatóanyagot foglalnak le, az ma már büntetőjogi eljárást von maga után, nem csupán szabálysértést” ‒ magyarázta a szakember. Emellett a jogszabály másik vívmánya, hogy közelít a gyógyszerszakmai joghoz, vagyis ami a legális ellátási láncból valamilyen módon kikerül és azt nagy mennyiségben értékesítik, ugyanúgy hamis terméknek minősül” – zárta szavait.