A közfinanszírozott intézmények vezetői szeretnék szabad kapacitásaikat hasznosítani.
Az egészségügyi rendszer átalakításával párhuzamosan újra terítékre került az a kérdés, hogy milyen módon működhetnének együtt a magánszolgáltatók és -biztosítók az állami intézményrendszerrel - olvasható a Figyelő című újságban.
Köthetnek-e például együttműködési megállapodást közkórházakkal, hogy a betegeket oda irányítsák? Esetleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megtéríti-e részben azoknak a szolgáltatásoknak az árát, amelyeket privát ellátás keretében nyújtanak, mivel a páciensek fizetik a tb-járulékot, ám az állami gondozást nem veszik igénybe, ezáltal tehermentesítik a közfinanszírozott intézményeket? A Róbert Kórház közlése szerint az elmúlt nyolc év alatt 4 milliárd forintot takarítottak meg az OEP-nek, vagyis ekkora értékű szolgáltatást végeztek el helyette.
A Figyelőt több fővárosi intézményvezető arról tájékoztatta, a szakma szeretné elérni, hogy a kabinet teremtsen világos helyzetet, egyúttal adjon zöld utat a közkórházakban VIP-szolgáltatások nyújtására. „Az állami ellátórendszer súlyosan forráshiányos, minden forintra szükség van, a betegbiztonság garantálása miatt elengedhetetlen, hogy a kórházak piaci alapon saját bevételekre tegyenek szert" – állították. A Fidesz azonban politikailag kockázatosnak tartja azt, hogy általános jelleggel lehetővé tegyék a rendelők és kórházak számára a VIP-szolgáltatások nyújtását, pedig egy erre vonatkozó szakmai anyag már évek óta az államtitkárság asztalán hever. Már Szócska Miklós és Zombor Gábor is találkozott vele.
A pénzhiány nagy úr, ezt a kormány is mérlegeli, ezért már áprilisban tárgyalhat arról, hogy az államilag biztosított betegektől elkülönülten milyen módon növelhetnék az intézmények piaci alapon bevételeiket. Szakági elemzők szerint, ha sikerül lehatárolni a kétféle ellátások körét, s bizonyíthatóan nem éri hátrány a tb-s betegeket, akkor szabad kapacitásaik terhére kiterjeszthetik privát szolgáltatásaikat a közkórházak.