Társadalmi rémálom a kórházbezárás

A kórházaknak – ha épp van hely az osztályon – megéri felvenni olyan beteget is, akit amúgy járóbeteg-szakellátás keretein belül is ki lehetne vizsgálni, így ugyanis többet fizet az ellátásért a társadalombiztosító. Ők ráadásul kevésbé beteg emberek, esetükben nincs szükség sok gyógyszerre, drága kezelésre, csak egy kivizsgálásra - írta a Vasárnapi Hírek.

Szükség lenne a fekvőbeteg-ellátó rendszer átalakítására, de a magyar lakosság megszokta a kórház közelségét, illetve a kórház megléte településtúlélési kérdés is – mondja Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Hiszen ahol egy intézmény megszűnik, ott a munkahely és az értelmiség megtartásának képessége is csökken. Ez tehát komplex kérdés, és a lakosság nehezen dolgozza fel az ilyen irányú változásokat.

„Több mint két évtizede előttünk van ez a teendő, de a kérdésben megoldás annak politikai vetülete miatt nem születhetett. 2007-ben egy jelentős kórházi ágyszámcsökkentés történt, de azóta a politikusok nem akarnak vállalni egy ilyen konfliktust, ami érthető, hiszen amint szóba kerül egy kórházbezárás, már érkeznek is a helyszínre a tüntetők. A megoldást az jelenthetné, ha a kórház épületében maradna a krónikus ellátás és társulna mellé egy jól szervezett, akár késő estig kitolt járóbeteg-szakellátás, valamint éjszakai háziorvosi ügyelet. Utóbbit is fontos volna erősíteni” – mondja az elnök.

 A Health at a Glance 2017 című jelentés szerint, míg ezer lakosra számítva 4,7 ágy az OECD-átlag, addig Magyarországon 7 ágy jut ugyanennyi emberre. A kórházi tartózkodás is hosszabb nálunk, az átlagos 7,8 nappal szemben nálunk 9,5 nap. Ez ráadásul 2009–2015 között semmit sem csökkent. Eközben Európában az a trend, hogy amit csak lehet, járóbeteg-szakellátás keretein belül végezzenek el. Franciaországban például a társadalombiztosító ezt „járóbeteg-fordulatnak” hívja, és minden kórház összevonás-átalakítás esetén a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére külön tervet kell kialakítani.

A járóbeteg-szakellátás Pásztélyi Zsolt szerint a betegek számára is biztonságosabb lehet, hiszen így nem találkoznak a speciálisan a kórházakban megjelenő – egyébként a világon mindenhol problémákat okozó – baktériumokkal, amelyek már számos antibiotikumnak ellenállnak és kórházi fertőzéseket okoznak. Emellett költséghatékonyság szempontjából is kedvezőbb a járóbeteg-szakellátás erősödése, hiszen így megspórolhatók a kórházak úgynevezett hotelköltségei, vagyis azok az összegek, amelyek a betegek bennfekvéséhez kötődnek. Egyre népszerűbb az egynapos sebészet is, mikor a beteg reggel megérkezik az intézménybe, elvégzik a szükséges – általában kisebb – beavatkozást, majd délután hazaengedik. Ehhez persze megfelelő szociális körülményekre is szükség van: közelség, jó közlekedés és megfelelő lakáskörülmények. A teljes cikk itt olvasható