Társadalmi riport: Ilyen korán halnak a magyarok

Az egészségügy területén komoly lemaradásunk van az EU-15 átlagához, és a többi visegrádi országhoz képest is. A mutatóink gyengébbek, mint amilyenek a ’80-as évek végén voltak, ráadásul hazánk gazdasági fejlettségéhez képest az elvárhatónál rosszabb a népesség egészségi állapota – erről Orosz Éva, az ELTE egyetemi tanára beszélt a Tárki Társadalmi Riort 2016 című kötet bemutatóján. Mint mondta, Kollányi Zsófiával írt tanulmányuk szerint ha a különböző iskolai végzettséggel rendelkezők egészségi állapotát vizsgáljuk, lényegesen nagyobb hazánkban az egyenlőtlenség, mint az EU-15 esetében - tudósított a Magyar Nemzet.

A tanulmányból kiderült, 2014-ben a negyvenéves magyar férfiak életkilátásai 6,8 évvel voltak rövidebbek, mint az EU-15 országokban élő férfiakéi. Emellett pedig 2,2 évvel rövidebb a V4 országokban élőknél. Ha pedig az elmúlt ötven évet nézzük, csekély, mindössze 1,4 év a javulás a férfiak negyvenéves korban várható átlag élettartama között, mint 1960-ban.

A nők esetében sem sokkal jobb a helyzet. 2014-ben az EU-15 országok és a hazai várható élettartam átlag között 4,8 év volt a különbség. A gazdasági-társadalmi változások tehát nem eredményezték, hogy jelentősen javuljanak az emberek életkilátásai.

A százezer lakosra jutó megelőzhető halálozás hazánkban 2,10, míg ez a szám Csehországban 1,51, Lengyelországban 1,48, Szlovákiában pedig 1,86. Ennél is borúsabb a kép, ha a kezelhető halálozásokat nézzük. E tekintetben ugyanis még rosszabb, 2,52 a magyar mutató, míg Csehországé 1,81, Lengyelországé 1,72, Szlovákiáé pedig 2,44.

A rossz eredményeknek egyik oka lehet, hogy nem megfelelő az ágazatra fordított közkiadások mértéke. A tanulmány szerint ugyanis az egy főre jutó magyar egészségügyi közkiadás 2013-ban mindössze az EU-15 átlag 37 százalékát érte el.