• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tartós szövődménynek tűnik a covid-betegség egyik tünete

Lapszemle 2020.06.05 Forrás: 444.hu
Tartós szövődménynek tűnik a covid-betegség egyik tünete

Nemcsak azt nem tudjuk, hogy ez a kellemetlen szövődmény meddig tartha, hanem azt sem, hogy miért alakulhat ki.

Bár az elmúlt fél évben már hatmilliónál többen fertőződtek meg az új típusú koronavírussal, és a vírus okozta Covid-19 betegségnek is már több mint 375 ezer halálos áldozata van világszerte, a betegség még mindig annyira új, hogy csak ismerkedünk maradandó hatásaival. Köztük azzal, hogy a betegség egyik különös tünetének tekintett szaglás- és ízlelésvesztés sok esetben tartósnak bizonyult - írta 444.hu.

Egy, a European Archives of Oto-Rhino-Laryngology című fül-orr-gégészeti szakfolyóiratban áprilisban megjelent tanulmány szerint a kutatásban vizsgált 417, enyhe covid-betegségen átesett európai páciens 88 százaléka számolt be ízlésvesztésről, 86 százalék pedig szaglásvesztésről. Többségük arról számolt be a kutatóknak, hogy még azután se éreztek ízeket és szagokat, hogy minden más tünetük elmúlt.

A kutatás előzetes eredményei szerint egynegyedük két héttel a felépülése után már visszanyerte szaglását és ízlelését. Hogy a többieknél mennyire tartós az állapot, azt majd az idő dönti el, újabb felmérésekkel tudják majd csak kideríteni.

A norwichi University of East Anglia kutatói még a koronavírusjárvány előtt, tavaly decemberben közöltek tanulmányt arról, hogy milyen lelki tüneteket okoz a szaglás és ízlelés elvesztése. A vizsgálatuk egy alanya azt mondta, nagyon nehéz volt kötődnie újszülött gyermekéhez, mert nem érezte a szagát. Másokat többé nem érdekelt a főzés, sokan súlyvesztésről, vagy éppen hízásról számoltak be.

Nemcsak azt nem tudjuk, hogy ez a kellemetlen szövődmény meddig tarthat a betegséget amúgy enyhe tünetekkel átvészelőknél, hanem azt sem, hogy miért alakulhat egyáltalán ki. A miértekre eddig csak hipotézisek születtek. Danielle Reed, a Monell Chemical Senses Center társigazgatójának elmélete szerint mivel a szagreceptoraink közvetlen összeköttetésben állnak az agyunkkal, vagy ahogy ő magyarázta „lényegében olyanok, mint egy autópálya az agyba”, kvázi „öngyilkosok” lesznek, hogy megelőzzék az agy megfertőződését a vírussal. „Vagyis akár egészséges reakció is lehet a vírusra, ami ha nem működne, a fertőzöttek sokkal betegebbek lennének” – mondta. Továbbiak a cikkben