• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tbc-s beteg édesanyja miatt lett tüdőgyógyász

Lapszemle Forrás: baon.hu

Dr. Pánczél Gyula a tüdőbetegségek prevenciójában és gondozásában elért kiemelkedő munkájáért vett át elismerést.

Schweiger Ottó emlékéremmel jutalmazta dr. Pánczél Gyulát, a kecskeméti tüdőgondozó és tüdőszűrő állomás vezető főorvosát a Magyar Tüdőgyógyász Társaság. Dr. Pánczél Gyula az elismerést az MTT múlt hétvégi, Kecskeméten tartott konferenciáján vehette át, ennek apropóján beszélgetett vele a baon.hu portálja.

– Annak idején miért éppen a tüdőgyógyászatot választotta?

– Paraszti sorban nőttem fel Kerekegyházán. Édesapám sajnos korán meghalt, édesanyám egyedül maradt négy gyerekkel, szinte belerokkant a sok munkába. 1968-ban végeztem a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, akkor szegény anyukám tbc-vel feküdt a Ceglédi úti tüdőkórházban. Egy alkalommal, amikor meglátogattam, Jármai Árpád, az akkori osztályvezető főorvos megkérdezte, nem volna-e kedvem ott dolgozni? Így lettem tüdőgyógyász. Ha nincs a Rákosi-diktatúra, akkor talán gazdálkodó maradok, akárcsak szüleim. Csakhogy 8-10 évesen szemtanúja voltam, ahogy kuláknak nyilvánított öregapámat véresre verve bedobták az udvarunkba, miután a végrehajtó semmit nem tudott elvinni tőle. Arra jutottam, innen pucolni kell! A két szakmát egyébként rokonnak tartom, hiszen ha jól végzi munkáját, az orvos is a természet szövetségese, akárcsak a földműves. Szoktam is mondani a fiatalabb kollégáknak: hiába a modern diagnosztikai eszközök, ma is elsősorban józan paraszti ész kell a gyógyításhoz!

– Mi változott az elmúlt évtizedekben a tüdőgyógyászat terén?

– A nyolcvanas évekig gyakorlatilag a tbc-ről és a tüdőasztmáról szólt a szakma. Nap mint nap fuldokló betegeket fogadtunk. A tbc-t mára sikerült olyan szintig felszámolni, mint amilyen Svájcban van. Évente százezer lakosra 6–8 új megbetegedés jut, meggyőződésem, ezzel Anglia és Amerika előtt járunk. Óriási eredmény, sok szakember hatalmas munkája van benne. Ma a COPD, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, az idült hörghurut, az asztma és a tüdőrák a fő probléma. A megyében körülbelül 60–70 százezrelék a tüdőrák incidenciája, azaz évi 300–350 új tüdőrákost diagnosztizálnak, sokan közülük középkorúak. Rengeteg az allergiás beteg is.

– Tavaly töltötte be a hetvenet. Meddig tervez még dolgozni?

– Nem tervezek, de a negyedik, legkisebb fiam még csak harmadikos gimnazista, őérte dolgozom, ő tartja bennem a lelket. Úgy vagyok vele, az élet az mozgás, pihenni csak akkor kell, ha elfáradtunk, de feleslegesen minek? Egyébként mindig felhívom a fiúk figyelmét a családi hagyományokra, a négy gyerekre, és hogy jelen állás szerint még tíz unokával „lógnak" nekem, mert még „csak" hat született.