A kiadások 4,9 százalékát egészségügyre költjük, míg az Unióban ez az arány 3,9 százalék.
Lakhatás, rezsi, élelmiszer, közlekedés - erre megy el az átlagos magyar háztartás kiadásainak fele az Eurostat adatai alapján. De mire megy el a jövedelem másik fele, illetve mi a helyzet úgy általában Európában? - teszi fel a kérdést és keres választ a penzcentrum.hu.
A 2016-os adatokat összegző összeállítás szerint egy átlagos hazai háztartás kiadásainak 19,2 százalékát a lakhatás emészti fel. Szintén jelentős arányú kiadás megy el élelmiszerre illetve alkoholmentes italokra (17,7%), amelyen belül nem meglepő módon az ételek aránya a jelentősebb (15,2%). Szintén jelentős tétel a kiadásokon belül a közlekedés.
Összességében tehát ezek a kötelező jellegűnek is nevezhető kiadások teszik ki az átlagos magyar háztartás kiadásainak 49,3 százalékát. Értelemszerűen az egyéb költésekre már sokkal kevesebb jut: éttermekre, szállodai szállásra például 9,3 százalék. Ezen belül jóval több jut az étkezésre (7,7%), míg az egyéb kényelmi szolgáltatásra csak alig-alig (1,6%).
A kiadások számottevő arányát teszik ki az alkoholos italok és a dohány (összesen 7,6 százalék, ebből a dohány aránya 4, az alkoholé 2,9, míg a narkotikumoké 0,7 százalék), de hasonló arányban költünk szórakozásra és kultúrára is (7,1%). Ugyanakkor a kiadásoknak csak a 4,9 százalékát teszik ki az egészségügyi kiadások, és még ennél is kevesebbet fordítunk az öltözködésre (3,6%). A kiadások legkisebb részét azonban az oktatás teszi ki: ennek aránya mindössze 1,7 százalék.
Az uniós átlag hasonlít a magyarországi helyzethez, hiszen lényegében egy átlagos európai háztartás kiadásainak is a felét (49,6%) teszik ki a fentebb kötelező jellegűnek nevezett kiadások. Ezen belül azonban mások a belső arányok: lakhatásra többet költenek arányaiban az emberek (24,5%), közlekedésre nagyjából ugyanannyit (12,9%), ám élelmiszerre és alkoholmentes italokra kevesebbet (12,2%).
Arányaiban nagyjából feleannyit költenek az EU-ban alkoholra és dohányra (3,9 százalék, amiből 1,9 százalékot tesz ki a dohány, 1,6 százalékot az alkohol és 0,4 százalékot a narkotikumok), mint a magyarok, az öltözködésre azonban többet (4,9%). Az egészségügyi kiadások aránya azonban uniós szinten is alacsony, sőt, el is marad a magyarországitól (3,9%).