Genetikai hajlama volt a szívbetegségre, egészen pontosan az érszűkületre, amit modern betegségnek gondolnánk.
A múmiakutatásról az embernek alapvetően a régészet, esetleg az antropológia ugrik be, pedig van még egy tudományág, ami nagyon fontos munkát végez az ilyen maradványokkal: a paleopatológia, amit viszonylag kevesen ismernek, pedig nagyon hasznos, a többi között a világméretű egészségügyi problémává váló antibiotikum-rezisztencia kutatásában is. Dr. Albert Zink olasz kutató arról mesélt a 24.hu-nak, mit mondanak nekünk az évezredekkel ezelőtt elhunyt emberek a mai betegségekről.
A kutató elmondta, hogy Ötzi teste nagyon szépen fennmaradt, hamar megfagyott, ezért a szervei is a lehetőségekhez képest épségben fennmaradtak. Éppen ezért több DNS-t tudnak kinyerni tőle, mint például az egyiptomi múmiákból, még úgy is, hogy Ötzi sokkal öregebb náluk. A jégmúmia ugyanis nagyjából 5 ezer éves, míg azok az egyiptomi múmiák, amelyekkel dolgoznak, 3-4 ezer évesek. Ötzinél külön szerencse volt, hogy fennmaradt a gyomortartalom egy része, ezt elemezni tudták, nagyon sok hasznos információt adott az életmódjáról és a táplálkozásáról.
Tutanhamon, mint az egyiptomi múmiák általában, szándékosan alkotott múmia, a balzsamozási szokások sajátosságai miatt nincsenek meg a szervei, ráadásul nagyon sok balzsamozó anyagot használtak a testén, amitől nehezebben genetikai anyagokat kinyerni belőle...
Ötzinél az volt az igazi meglepetés, amikor képesek voltak vérmaradványokat felismerni, és találtunk teljesen fennmaradt vörösvérsejteket is. Soha nem gondoltuk volna, hogy az emberi vérsejtek több mint ötezer évig túl tudnak élni a testben. Az is érdekes volt, hogy
Ötzinek genetikai hajlama volt a szívbetegségre, egészen pontosan az érszűkületre, amit mindig egy modern betegségnek gondolnánk.
Tutanhamonnál érdekes felfedezés volt, hogy maláriában szenvedett, ezen kívül pedig egy rakás más egészségügyi problémája volt, ami talán megmagyarázza, miért halt meg ilyen fiatalon.