Temetik az oktatást

A folytatódó diáktüntetések ellenére jövő kedden a parlament megkezdi az alaptörvény módosításának általános vitáját. Eközben bejelentették az oktatásirányításért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) teljes átszervezését, pedig Orbán Viktor kormányfő tegnap még azt is tagadta, hogy erről tudott és maga kezdeményezte volna. Rosszul tájékozódott a kormánypárti sajtó is: Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár szerint nem vizsgálják felül a rektori fizetéseket – írja a Népszava – online.

Ezúttal a parlamenthez vonultak tegnap este a tüntető diákok, akik egyebek közt a kormány köz-, és felsőoktatási politikája, illetve a hallgatói szerződés ellen demonstráltak. A Középiskolai Hálózat (KiHa) szervezésében délután 5 órakor indult a mintegy 2-300 fős menet az Országház elé. A Szegeden együtt tüntető középiskolások, tanárok és hallgatók jelképesen "eltemették" a közoktatást. Károlyi Loránd, a KiHa aktivistája úgy fogalmazott: azért tüntetnek, mert a kormány nem képes kompromisszumokra sem a köz-, sem a felsőoktatás ügyében, ráadásul jogsértő módon akarja bebetonozni rossz változtatásait az alaptörvénybe.

Hiába tiltakoznak a diákok, a kormány egyelőre nem hátrál. Jövő kedden kezdődik ugyanis az alaptörvény negyedik módosításának általános vitája, amelynek egyik passzusa alkotmányos szinten betonozná be a diplomások röghöz kötését lehetővé tevő hallgatói szerződés intézményét. A javaslat ezzel egészítené ki az alaptörvény XI. cikkét.

Az Alkotmánybíróság (Ab) által tavaly júliusban megsemmisített, majd a felsőoktatási törvénybe egyszerűen átemelt jogszabályok alapján az államilag finanszírozott felsőoktatási képzésre felvételt nyert diákok csak akkor kezdhetik meg tanulmányaikat, ha hallgatói szerződés aláírásával vállalják: a képzési idejük kétszeresének megfelelő időtartamig Magyarországon vállalnak munkát vagy működtetnek vállalkozást. Ellenkező esetben vissza kell fizetniük az államnak tanulmányi költségeiket. A szerződésben azonban az állam csak azt vállalja, hogy "törekszik arra", hogy végzettségének megfelelő munkahelyhez juttatja a végzett hallgatókat.

Az Ab azonban nem az egyenlőtlen szerződési feltételekkel indokolta a hallgatói szerződés eltörlését, hanem azzal, hogy mivel a dokumentum érinti a foglalkozás szabad megválasztásához és a munkavállalók szabad mozgásához fűződő jogokat - utóbbi európai uniós alapjog is -, azt nem rendeletben, hanem törvényben kell szabályozni. A kormánypártok valószínűleg azért döntöttek mégis a röghöz kötés alaptörvénybe emelése mellett, mert semmit sem akarnak a "véletlenre bízni" – emeli ki a lap.

A kerekasztal másik résztvevője, a Magyar Rektori Konferencia viszont "fellélegezhet". Lapunk kérdésére Maruzsa Zoltán cáfolta a kormánypárti Magyar Nemzet értesüléseit, miszerint a kabinet felülvizsgálná az egyetemi és főiskolai vezetők fizetésének mértékét. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint az Emmi nem foglalkozik a rektori bér ideális nagyságrendjével. Ezzel kapcsolatban nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a felsőoktatási intézmények élére kerülők nagy tekintélyű, a nemzetközi tudományos élet elismert képviselői, ezért itthon tartásuk nemzeti érdek – mutatott rá Maruzsa, hozzátéve azt is: a rektor jelenleg az egyetem, mint egy több milliárd forinttal gazdálkodó költségvetési szerv elsőszámú felelőse. Ez csak a kormány által kinevezett, gazdasági ügyeket irányító kancellárok kinevezésével változhat majd, amelynek meg nincs kész a jogszabályi háttere - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.