• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Tényleg az vagy, amit eszel? Nem egészen

Lapszemle 2019.07.02 Forrás: G7.hu
Tényleg az vagy, amit eszel? Nem egészen

A táplálkozási alapelvek nem változtak, de az egyéni diétát érdemes lenne mindig az egyéni emésztési reakciók szerint kialakítani.

Ha két egészséges ember ül egy ebédlőasztalnál, és mindkettő megeszik egy-egy tál babfőzeléket, akkor ugyanolyan biztosan lehetnek abban, hogy az étel egyformán egészséges számukra? Nyilvánvalóan nem, hiszen hiába egyforma minden külső körülmény, a belső, azaz szervezeten belüli tényezők nagyban eltérhetnek - írta egy kutatást bemutatva a G7.hu.

Tim Spector, a londoni King’s College genetikai epidemiológusa a The Conversationben egy olyan új amerikai vizsgálat eredményei kapcsán írt a témáról, amelyben hasonló tesztnek vetették alá az embereket. A minnesotai kísérletben 34 egészséges embert kértek meg arra, hogy 17 napon keresztül részletesen dokumentálják, mit, mikor és mennyit fogyasztottak, ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan nézték a bélbaktériumok állományát (mikrobiom) a résztvevőknél. Hiába egyezett sok esetben az elfogyasztott étel, a mikrobiomban beállt változások eltérőek voltak.

Spector és társai amerikai kutatókkal együtt 1100 önkéntes bevonásával azon dolgoznak, hogy megpróbálják meghatározni az elfogyasztott élelmiszertípusok által kiváltott komplex hatásokat. A mikrobiom mellett nézik a vér glükózszintjét (cukor), az inzulin és a triglicerid (zsír) szintjét, és kombinálják a kísérletben résztvevők fizikai aktivitásával, éhségérzetével, alvási szokásaival, hangulatával és még a genetikai jellemzőivel is.

Az első eredmények nagyon meglepőek. Az adatok szerint ugyanis az egyének jól meghatározható és jól előre jelezhető „választ” adnak az élelmiszerekre attól függően, hogy a három fő összetevő (zsír, fehérje és szénhidrát) aránya milyen, de ezek a válaszok nagyon egyéniek, még az egypetéjű ikrek is eltérnek egymástól, pedig nekik megegyezik a génállományuk.

A szénhidrátra adott biológiai válaszban 30 százalék alatt van a genom szerepe, a zsírnál pedig 20 százalék alá esik a mutató. És hogy még bonyolultabb legyen a képlet: a zsírra és a szénhidrátra adott válasz minősége között sincs egyértelmű összefüggés, még ennek a kettőnek a viszonya is egyéni jellemző.

Az egypetéjű ikrek mikrobioma csak 37 százalékban hasonlít, vagyis alig nagyobb arányban, mintha két egymással semmilyen rokoni kapcsolatban nem lévő embert néznénk. Részletek a teljes cikkben