Tényleg hamarabb érnek a mai lányok, és okokat is találtak

A pandémia alatt jelentősen megnőtt azoknak a lányoknak a száma, akiknél a kelleténél jóval korábban, 8 éves kor előtt indult be a pubertás. A korai nemi érésnek számos káros egészségi hatása van: a pubertáson idő előtt áteső lányoknál pszichés zavarok alakulhatnak ki, megnő a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, valamint nagyobb az esélyük arra, hogy a későbbi életük során mellrák vagy méhnyakrák alakul ki náluk. Ám megfigyelhető egy másik, sokkal régebb óta tartó tendencia is: a mai lányok jóval korábban érnek, mint a szüleik és nagyszüleik generációja. Annak, hogy pontosan mennyivel korábban indul meg a nemi érés a mai fiataloknál, és hogy mik lehetnek ennek a lehetséges okai, a wmn.hu járt utána.

Azt már a 70-es évek óta sejtik a kutatók, hogy az elhízás erősen összefügghet a korai nemi éréssel. Több, erre vonatkozó tanulmány is azt az eredményt hozta, hogy az egészségesnek számító testsúlyú lányokhoz képest a túlsúlyos tiniknél hamarabb jelentkezik az első menstruáció. Erre a magyarázat a leptin nevű hormon, ami a zsírsejtekben termelődik, és többek között a serdülés szabályozásában is részt vesz.

Az elhízás azonban nem az egyetlen és kizárólagos lehetséges oka a korai érésnek, mert a már említett dán kutatók is észlelték, hogy ott is korábban kezdenek érni a lányok, de az általános testsúly nem növekedett az elmúlt évtizedekben, így más okoknak is lenniük kell a háttérben.

Egy 2010-es brit kutatás szerint például az étkezésnek is jelentős befolyása lehet arra, hogy mikor indul meg a lányoknál a serdülés. A Brightoni Egyetem tanulmánya szerint ugyanis azoknak a lányoknak, akik 3 és 6 éves koruk között heti 8-12 adagnál több húst fogyasztottak, hamarabb jött meg a menstruációjuk, mint azoknak, akik ennél kevesebbet ettek.

Egy másik lehetséges aspektus az életmódban keresendő. Azt is kutatták ugyanis, hogy a mozgásszegény életmódnak is szerepe lehet az egyre korábban bekövetkező érésben – és ez az egyik lehetséges magyarázat arra is, hogy a pandémia alatt miért ugrott meg kiemelkedően a korai pubertásban szenvedő gyerekek száma: a karantén alatt jóval kevesebbet mozogtak, mint azelőtt.

A sornak még mindig nincs vége - további részletek a teljes cikkben