• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Terhessége mellett rákot diagnosztizáltak nála

Lapszemle Forrás: Magyar Hírlap

Szakmai összefogással bravúros műtétet hajtottak végre a veszprémi kórházban, megmentve ezzel a rákos anyát és magzatát.

Valóban nehéz műtét volt, valódi orvosi bravúr, amely nemcsak Magyarországon, de az egész világon rendkívűl ritka, és még ritkábban sikeres. Némettné Major Juditnak mindez már csak a múlt, mert esélyt kapott, hogy felnevelje négy fiát, köztük a legkisebbet a pár hónapos Máté Leventét, aki fogantatásának talán az életét köszönheti. Az asszony rosszullétei miatt ment orvosi vizsgálatra, ahol megállapították a terhességet, valamint a rosszindulatú méhnyakrákot is. A legtöbben ilyenkor három másik gyermekükre gondoltak volna, ám Judit nem így döntött, ő a biztos gyógyulás helyett vállalta a kockázatot, ragaszkodva kisbabájához. Így – folyamatos fájdalmakkal küszködve – egészen a 35. hétig várt - írja riportjában a Magyar Hírlap.

Judit igen nehéz időszak után van túl, hiszen folyamatos kontroll alatt tartották a magzat és a daganat fejlődését az orvosok. A fiatalasszonyt Veszprémben és Budapesten is sokszor vizsgálták. Csergőffy Gyula főorvosnak az volt a feladata, hogy a kismamát „összekösse" a specialistákkal. E különös esetben ő volt a kapcsolattartó, de mint mondja, sok száz kisbabát segített már a világra, de még soha nem volt ilyen nehéz helyzetben. Mint mondja, kész tényként kapta Judit döntését, amiben nem is akarták befolyásolni. Csergőffy Gyula elmondta: egy egész orvoscsoport fáradozott azon, hogy ezt a terhességet végigvigyék, és Judit gyermekével egészségesen távozhasson a kórházból. Azt, hogy ezt sikerre vigyük a hematológustól kezdve az onkológuson át egészen a kórboncnokokkal együtt munkálkodtak, ehhez jött még a sebész- illetve aneszteziológiai háttér.

Az operációt egy specialistákkal kiegészült csoport végezte el, ehhez együttműködési megállapodásra volt szükség az Országos Onkológiai Intézet és a Csolnoky Ferenc Veszprém Megyei Kórház között. Így a műtétet a fővárosi specialisták és a megyei kórház vezető orvosai közösen végezték el, akik úgy döntöttek, amint a magzat elérte azt a fejlettségi szintet, hogy életképes, császármetszést, majd speciális méheltávolító, úgynevezett Wertheim-műtétet hajtanak végre, s mindezt egyszerre.

Az operációt az Országos Onkológiai Intézet nőgyógyász főorvosa vezette le. „Ez a műtét nem csak Magyarországon, az egész világon is rendkívül ritka. Egyenként mind a kettő rutinfeladat, de ebben a formában rendkívül komplikált és veszélyes. Először császármetszéssel a babát segítettük világra, majd eltávolítottuk a daganatos szervet, a terjedési útvonalakkal, a nyirokcsomókkal és magával a méhvel együtt" – sorolja a bravúros beavatkozás részleteit Udvary János a lapnak, majd hozzáteszi, ennél komplikáltabb operáció is létezik, amikor a terhesség megszakítása nélkül, a terhesség időszakában végzik el a daganatok kimetszését. Ilyenkor kiveszik a méhet a magzattal együtt, eltávolítják a daganatokat, majd visszavarrják a méhet, benne a magzattal, és a terhesség folytatódik.

„Ami itt, a veszprémi kórház szülészetén ezzel a kismamával történt, reményt adhat mindenkinek, hogy még így, ilyen kétségek között is van esély az életre" – jegyzi meg a kórház onkológiai osztályának vezető főorvosa, Hornyák Lajos, aki mindezekhez hozzáfűzte azt is, néha nem tudnak mindent megoldani. Sajnos nem mindig sikerül meggyógyítani a beteget, de segítséget mindig tudunk nyújtani, méghozzá olyan orvosi kapcsolatrendszerrel, együttműködéssel és csapatmunkával, amely ebben az esetben megszületett, valóban speciális ellátásra vagyunk képesek. Ami a legnagyobb dolog – mondja Hornyák doktor - hogy mindezért nem kell száz vagy akár még több kilométert utazni, mert betegeink itt, helyben megkaphatják az ellátást. Most még Budapestről érkeztek a specialisták, hogy a veszprémi orvosokkal közösen végezzék el a rendkívül bonyolult műtétet, ám hamarosan elkezdődik, 2013-ra pedig be is fejeződik a régió onkológiai központjának építése. A centrum nyilván az esélyeket és a lehetőségeket egyaránt növeli majd.

A Magyar Hírlap információi szerint, Magyarországon kétezer terhességre nagyjából egy ilyen típusú méhnyakrákos megbetegedés jut. A méhnyakrák – amelyből évente ezer, ezerkétszáz újat diagnosztizálnak – leggyakrabban 45-47 éves nőknél fordul elő. Ám az utóbbi években jelentősen megnőtt a 20-30 éves betegek száma. Éppen ezért az, hogy a gyermekvállalás ideje egyre későbbre tolódik, bizony komoly gondot jelent.