A hajléktalansággal összefüggő közegészségügyi feladatnak valójában nincs se forrása, se finanszírozója.
A fővárosban élő, becslések szerint 10-15 ezer hajléktalan nem nélkülözheti az úgynevezett "köjálpapírt", amely tanúsítja, hogy hajuk, bőrük és ruházatuk mentes az élősködőktől. E nélkül ugyanis sem éjszakai menhelyhez nem jutnak hozzá, sem étkezésre nem számíthatnak. Ilyen igazolást a fővárosi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Gyáli úti fertőtlenítője ad ki reggeltől késő délutánig, éjszakára és hétvégekre a Váci úti központ veszi át az élősködő elleni küzdelmet.
A vidéki tisztiorvosi szolgálatok közül már egy sem vesz részt a fertőtlenítésben, legfeljebb ellenőrzi azt. A munka a hajléktalanszállásokra és azokra a kórházakra hárul, amelyekbe otthontalan embereket visznek be gyógykezelésre. Van is külön elszámolási kódja és ára - jelenleg 1250 forint - az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a "hajléktalanok orvosi vizsgálatra való rendbetételének", ám hogy az egészségügyi intézményen kívüli fertőtlenítésről kinek is kell gondoskodnia, máig eldöntetlen.
"A forrást erre meg kell találni" - határozott tavaly Falus Ferenc országos tiszti főorvos, részben a felújításra, részben a működtetésre gondolva, hiszen az ÁNTSZ költségvetésében egyikre sincs fedezet. 2003-ig még akadtak ugyan pályázati pénzek, ám azóta elapadtak a források. Két évvel ezelőtt már az is felmerült, hogy az omladozó Gyáli úti épületet bezárják, végül az egészségügyi tárca 18 millió, a szociális minisztérium 5 millió forintjából mostanra sikerült ott emberi körülményeket teremteni.
A héten átadandó, felújított fürdő az átépítés közben is üzemelt, a legfrissebb, februári adatok szerint 5305-en fordultak meg benne. Évente 60-80 ezer alkalommal jönnek ide igazolásért, mivel a köjálpapír csupán hét napig érvényes, a többség rendszeres visszajáró. Évi mintegy 19 millió forintra lenne szükség - az országos tiszti főorvos véleménye szerint a főváros költségvetésének szociális kiadásokat fedező rubrikájából -, hogy legyen miből fizetni az ápolók munkabérét és a két fertőtlenítőállomás fenntartási költségeit. A főváros viszont a maga részéről állami feladatnak tekinti a fertőtlenítést, az egészségügyi tárcának passzolva át a megtiszteltetést. "Ez éppen olyan joghézag, mint aminek következtében a finanszírozás senki földjére került a kijózanítás is, hiszen nincs egyértelmű válasz arra, hogy ez állami vagy önkormányzati kötelezettség" - mondta a HVG-nek Falus Ferenc.