Tisztázatlan nyugdíj-kompenzáció

Rendre meglehetős zavart és bizonytalanságot okoz a nyugdíjas korú, de a továbbfoglalkoztatást vállaló egészségügyiek körében, hogy a kormány még mindig csak „csepegteti" a várható jövedelmükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információt - írta a mai Népszabadság. Legutóbb Cserháti Péter helyettes államtitkár a parlamenti szakbizottság előtt azt mondta: a munkáltató dönt arról, hogy nyugdíj-kompenzációként kinek és mennyit ad. Hozzátette: a munkavállaló jövedelemkiegészítése nem lehet több, mint az addig folyósított nyugdíja, kevesebb azonban lehet.

A közszolgálati bér és nyugdíj együtt folyósításának júliustól érvényes tilalma káros következményeit orvosolni akaró módosító javaslat szerdán a parlament elé került. Az indítvány, ha a nyugdíj-kompenzációval kapcsolatos valamennyi kérdést nem is, de néhány részletet tisztázhat. Egyebek mellett ebből derül ki a Cserháti Péter által elmondottak lényege: azok az egészségügyi dolgozók, akik több munkahelyen is dolgoznak (több szakrendelőben, illetve kórházban is látnak el feladatot) dönthetnek úgy, hogy egyetlen munkáltatótól kérik a kompenzáció összegét. Lesz azonban arra is mód, hogy a részmunkaidő arányában kapják a nyugdíjpótlás összegét. Összességében elvben nem kaphatnak kevesebbet, mint amekkora öregségi nyugdíjat vesztettek. (Arra nem ad választ a tervezet, hogy hol futnak össze majd az adatok, azaz ki ellenőrzi, hogy ki mekkora összeghez jutott, és valóban sor került a teljes kompenzációra.)

A parlament előtt lévő indítvány szerint viszont nem jár majd a kompenzációs pénz a fizetés nélküli szabadság idejére, illetve az egész napos igazolt távolléti napokra sem, valamint a felmentési időre, ha valakit mentesítenek ezen időre a munkavégzés alól. Rosszul járhatnak azok is, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt (például a 40 év szolgálati idővel időskori ellátáshoz jutók), a módosítás szerint ugyanis, ha éves jövedelmük meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, nem jogosultak a kompenzációra.