Titkolózik és mellébeszél a kormány

A titkolózással a kormány szeretné elkerülni az iskolák bezárásához hasonlatos helyzeteket, amikor nem irányítója, hanem követője a közvéleménynek – nyilatkozta Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója a Népszavának.

A járványról adott tájékoztatás elégtelensége miatt sok kritika éri a kormányt. Hétvégén nem lehetett tudni például, Orbán Viktor kormányfő milyen számítások alapján jelentette be, hogy május 3-án várható a „tetőzés” Magyarországon. Nincsenek ismereteink arról sem, mi indokolta a kórházi ágyak tömeges „felszabadítását”. A kormány sincs az információk birtokában, vagy eltitkolja azokat? Ha utóbbi: miért teszi, és mi lehet ennek a következménye?

Mikecz Dániel szerint az ellenzéki és az állampolgári reakciókból az derül ki, hogy leginkább a tesztekkel igazolható fertőzöttségi arányokra vonatkozó adatok hiányoznak a kormányzati tájékoztatásból. Magyarországon kiugróan magas a koronavírus-fertőzöttek halálozási aránya, így feltehető, hogy az ismertnél jóval többen fertőződtek meg. A tesztelés továbbá egzakt információt is adna egy település, egy adott intézmény fertőzöttségére vonatkozóan, ami a jelenlegi bizonytalanságban különösen fontos lenne a veszélyeztetettek számára.

A titkolózás oka a „szakpolitikai kudarcok elkerülésének és a döntési autoritás megtartásának szándéka” a kormány részéről. Amennyiben nem ismertek a körülmények, úgy később sem vádolható meg a kormány azzal, hogy adott helyzetben lehetett volna jobb döntést hozni. Valamint – említett egy másik szempontot is Mikecz Dániel – nem lesz olyan önkormányzat, amelyik a kellő információ birtokában saját szakállára tud dönteni.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke megjegyezte: azt, hogy az elégtelen tájékoztatás mögött adathiány, szándékos elhallgatás vagy kapkodás áll, nem tudhatjuk. A kormányzatnak a párbeszéddel kapcsolatos eddigi attitűdje és teljesítménye azonban nem ad okot túl sok bizalomra. Tudjuk, milyen gyakran sértik meg a jogszabályalkotás társadalmi egyeztetésre vonatkozó normáit, és emlékezhetünk arra is, hogyan söpörték le „politikai támadásként” az orvosi kamara utóbb számos elemében megvalósult javaslatcsomagját.

Leginkább az átlátható kommunikáció hiányzik arról, hogy milyen adatok állnak a kormány rendelkezésére, ezek alapján milyen eljárásban, kiknek a bevonásával születnek a döntések, és azok milyen hosszú távú stratégiát szolgálnak – állapította meg az emberi jogi szervezet társelnöke.

Mikeczhez hasonlóan Kádár András Kristóf is a tesztelést hozta fel a legkézenfekvőbb példaként: az elvégzett tesztek számában a sereghajtók közé tartozunk, tele van a sajtó olyan történetekkel, hogy igazoltan fertőzött emberek szoros kontaktjait sem tesztelték le. Pedig a vírus elleni küzdelemben eddig legsikeresebbnek mutatkozó országok kifejezetten sok tesztet végeznek. A magyar társadalomnak joga lenne tudni: nálunk nincs elég teszt, túl drága, hiányzik a laborkapacitás? Ha így van, mit tesz ellene a kormány? Ha van valamilyen speciális járványügyi megfontolás, amit más országok nem vesznek figyelembe, miért nem ismertetik?

Ugyanez igaz a kórházi ágyak felszabadítására is. Az előirányzott kapacitásbővítésből úgy tűnik, a kormány arra számít, hogy egyszerre majd 40 ezer koronavírusos betegnek is lehet szüksége kórházi ellátásra a közeljövőben, de még az a miniszteri levél sem nyilvános, amelyik az ágyak kiürítését elrendelte.