Lassú korlátozás-feloldás, agresszív víruskövetés

A tesztelések számának jelentős növelése mellett a korlátozó intézkedések enyhe lazítása következhet májustól, hogy a járványt kontroll alatt tartva újraindulhasson a gazdaság, és a társadalom is közelebb léphessen a normális kerékvágáshoz, írja a Medicalonline.

Egy sajátos rendszerben kell megtalálni az optimális megoldást arra, hogy a Covid-19 betegek száma ne lépje át azt a kritikus határt, ami már meghaladja az egészségügy teljesítőképességét, ám mindezt úgy, hogy a társadalom értelmes életet élhessen a vírussal együtt. Az erre megoldást kínáló stratégia kidolgozásának folyamatába adott bepillantást az az online tudományos konferencia, amelyet Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője hívott össze, és amelyen a hazai tudományos élet szakemberei szólaltak meg.

A korlátozó intézkedések lassú, átgondolt feloldása mellett agresszíven követni kell a vírust, azaz tesztelni a tünetmentes, gyanús eseteket is, és folytatni a kontaktuskutatásokat. Erről Oroszi Betarix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai programvezetője beszélt, és elmondta azt is, ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás, a populáció átfertőzöttségének el kell érnie az 50-60 százalékot, ám ennek rövid távon túl nagy ára lenne. Ezért ki kell tartanunk addig, amíg elkészül a koronavírus elleni vakcina, ennek érdekében pedig fokozatosan, lassan, a járványt kontroll alatt tartva kell közelítenünk egy szabadabb élet felé, megtalálva, és 14 napra izolálva még a tünetmentes fertőzötteket is.

A járvány növekedési rátája Európa országaiban is eltérő, hazánkban – bár a vírus terjedése az idősotthonokban megugrasztotta – nulla körül ingadozik, ami arra utal, hogy egy jelentősen lefojtott járvány zajlik. A jelenleg igazolt 2284 Covid-19 fertőzéses eset jellemzően egészségügyi ellátóknál, negyede pedig szociális otthonokban, azaz zárt közösségekben terjed, a szociális távolságtartás miatt – az egyéb terjedés szintje nagyon alacsony.

Járványvédelmi intézkedések híján az alap reprodukciós arányszám 2-2,5, ez Magyarországon jelenleg egy körül mozog, ami fenntartott terjedést jelent, és a járvány kitörése nem valószínűsíthető. Ugyanakkor a Covid-19 gyakran tünetmentes vagy tünetszegény, a betegek 9-10 százaléka intenzív ellátásra, lélegeztetésre szorul. Jellemző a korspecifikus letalitás: a súlyos szindrómák a fiatalabbaknál nagyon ritkák, a 65 év felett gyakoriak, 80 év felett a fertőzöttek akár negyede számára végzetes lehet a betegség. A mortalitási mutató 100 ezer lakosra számolva nem éri el az 1,9-et, ami populációs szinten nem tartozik a legmagasabbak közé.

A közösségi korlátozó intézkedések egyelőre hatékonynak bizonyultak – szögezte le Oroszi Beatrix, hozzátéve azonban, hogy bár minden felett dominál, hogy megfékezzék a járványt, ám a jelenlegi intézkedések mellett leáll a gazdaság, ami ugyancsak visszahat az egészségi állapotra, és a karantén is pszichés problémákat okoz az egyének számára. A korlátozások lassú felengedése, így a közösségi kontaktusok növekedése nyomán folytatódni fog a terjedés, aminek visszafogására négyszintű stratégiát javasol az epidemiológus.

Az intézkedések enyhe lazítása mellett a tesztelések számának jelentős bővítésére van szükség annak érdekében, hogy a (tünetmentes) betegeket két hétre kiemelhessék a társadalomból, így megszakítva a fertőzési láncot. A szakember a maszkhasználat kötelezővé tételét is javasolta az egészségesek védelmére, hiszen a maszk viselése 50 százalékkal csökkenti a vírusürítést.

A társadalom fegyelmezettségének köszönhetően a matematikusok által a járvány megfékezésére javasolt ötvenszázalékos kontaktus-csökkenés helyett a nagyvárosokban 80, a kisebbekben pedig 70 százalékkal kevesebb volt a személyes találkozások száma, míg a kistelepüléseken 55 százalékkal sikerült azokat mérsékelni – említette előadásában egy kutatás adatait Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének docense.

Abban egyébként a konferencián felszólaló valamennyi szakember egyetértett, hogy a megfelelő védelmi intézkedések mellett nem kockázatos a május 4-ére kiírt érettségi vizsgák megtartása. Míg Oroszi Betrix azt hangsúlyozta, hogy a gyerekek érintettsége a járványban alacsony, körükben extrém ritka a súlyos lefolyás. Jakab Ferenc annyit javasolt, hogy a dolgozatokat javítás előtt egy napra zárják el, bár mint fogalmazott: még akkor is extrém kicsi az esélye annak, hogy a papír közvetítésével fertőződik meg a pedagógus, ha a diák beletüsszentett a dolgozatba. Palkovics László jelezte, az ITM valamennyi érettségizőnek biztosítani fogja a vizsgák idejére a maszkokat.