• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Titok, érdek, nyilvánosság és bizalom

Lapszemle MA 06:08 Forrás: MedicalOnline
Titok, érdek, nyilvánosság és bizalom

A transzparencia és a tanulás szerepe a járványkezelés hatékonyságában.

Miközben visszatekintve, a kormányzati kommunikáció bravúrosnak festi le a koronavírus-járvány kezelését, az eltitkolt döntések, a megkérdőjelezhető adatok nem csak a védekezés objektív  értékelését gátolják, de ellehetetlenítik a következő járvány hatékony kezeléséhez szükséges tanulságok közös levonását és végzetesen rombolják a bizalmat is, írja a MedicalOnline-on dr. Svéd Tamás, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára.

Titok marad, milyen információk és egyeztetések alapján hozta meg válságkezelő intézkedéseit az Orbán-kormány 3-4 évvel ezelőtt, a koronavírus-világjárvány idején. Így döntött a Kúria annak a pernek a lezárásaként, amelyet a  HVG indított a kormánnyal szemben annak érdekében, hogy adja ki az operatív törzs üléseiről készült jegyzőkönyveket. Az ítéletről szóló cikkből kiderül, hogyan akadályozta meg visszamenőleges törvénykezéssel a kormány és a vele egy véleményre helyezkedő Kúria azt, hogy a járványügyi intézkedések és azok háttere nyilvánossá váljon.

Noha az egész eljárás megérne egy misét, a legérdekesebb a Kúria ellentmondásos indoklása, mely szerint “ezeknek az adatoknak a nyilvánosság előli időleges elzárásához fontosabb közérdek fűződik, mint a megismerhetőségükhöz”, azaz: “kiemelkedő társadalmi (köz)érdek fűződik ahhoz, hogy a tervek egy újabb járvány esetén is rendelkezésre álljanak, azokat a nyilvánosság ne ismerhesse meg.” 

Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a  logikai bukfencet!

A mondat első fele: “kiemelkedő társadalmi (köz)érdek fűződik ahhoz, hogy a tervek egy újabb járvány esetén is rendelkezésre álljanak” – tökéletesen igaz. Ahhoz azonban, hogy ezek  a tervek a lehető legjobban előkészítettek, megalapozottak és kimunkáltak legyenek, az kellene, hogy a korábbi hasonló járvány alatt hozott döntéseket és azok hátterét megismerhessük, alaposan kielemezzük, a tanulságokat levonjuk. 

Röviden: közösen tanulni kellene a tapasztalatokból, hogy a jó gyakorlatokat tovább vihessük, és hogy a korábbi hibákat ne kövessük el újra! Ahhoz pedig, hogy ezek a tervek bírják az érintettek – elsősorban az egészségügyi személyzet, de lényegében a teljes társadalom – támogatását, arra lenne szükség, hogy azokat megvitatottnak, kiérleltnek, konszenzusosnak értékeljék. Az elharapódzó összeesküvés-elméletek korában a bizalomhoz nyilvánosság kell! Csak így várható el a szabályok betartása.

A teljes írás a MedicalOnline-on