2017-2020 között az otthonápolásra 2,6 milliárd forint jutott, amiből hospice-ellátásra 0,46 milliárd forintot fordítottak Rétvári Bence szerint.
A hazai hospice ellátás is, ugyan úgy, mint ahogyan az egészségügyben szinte minden terület finanszírozási és humánerőforrás gondokkal küzd. A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület 2020-as évről készült jelentéséből - amelyet az egyesület saját és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján állított össze - az derül ki, hogy hospice ellátás körüli nehézségek gyakorlatilag a 2010-es évek óta változatlanok. Többek között azért, mert a betegek későn kerülnek a hospice-ba, nagy a tájékozatlanság főleg a háziorvosok körében a palliatív ellátásról és az anyagi nehézségek kedvezőtlenül befolyásolják a színvonalas ellátást - írta a napi.hu.
Mint írják: 2005 és 2020 között, vagyis 15 év alatt egy ápolási nap átlagköltsége 1 273 forinttal, egy-egy eset ápolási költsége 30 582 forinttal nőtt.
A jelentés szerint az ellátás fontosságához képest az elmúlt tíz évben nem történt kiugró változás. Alakultak ugyan újabb hospice osztályok, a fekvőbetegeket ellátó intézményi ágyak száma 2010 és 2020 között 215-tel nőtt, a 2010-es 171 ágyról 386-ra bővült. Az otthoni ellátók, a palliatív mobil team-ek és az ambuláns ellátók száma az elmúlt 10 évben lényegében nem növekedett - írják a jelentésben.
2020-ban 7124 beteget láttak el otthonában a hospice ellátás keretében, az összes hospice ápolási napok száma a 2005-ös 28 ezerről 2020-ra 190 ezerre emelkedett, egy-egy végstádiumban lévő beteget átlagosan 27 napig ápoltak, egy ápolási nap költsége 4900 forint körül alakult, az egy betegre jutó ápolás költsége pedig közel 131 ezer forintba került.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO ) adatai és az európai becslések alapján 1 millió lakosra minimum 50 palliatív ággyal kell számolni, ami 10 millió lakos esetén 500 ágyat jelent, Magyarországon ennek alig több mint kétharmadát értük el.