Tízórás várakozás a sürgősségin – Kanadában

A Kanadában élő magyar nyugdíjas a québec-i kórház sürgősségi osztályán várakozva orvost nem látott, csak rengeteg, szintén ellátatlan beteget a folyosókon. A Párbeszéd a kanadai egészségügyi rendszer bevezetését javasolja.

A Párbeszéd nevű párt a minap „Azonnali megoldást követelünk a sürgősségi ellátás problémái­nak megoldására!" címmel az MTI Országos Sajtószolgálatának kiadott nyilatkozatában arról tájékoztatta a nyilvánosságot, javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben követeli a sürgősségi ellátással kapcsolatban felmerült problémák haladéktalan megoldását. Egy Kanadában is működő besorolási rendszer kialakítását javasolja a párt. Szerintük Magyarországon a sürgősségi ellátás súlyos válságban van és a kormány hagyta lerohadni az egészségügyi szakellátást – olvasható a magyarhirlap.hu portálján.

A lap megkérdezte a Kanadában élő Szita Péter nyugdíjas mérnököt, akinek a magyar könyvpiacon két filozófiai műve is megjelent, van-e közvetlen és friss tapasztalata az ottani betegellátásról. A hetvenhét éves nyugdíjas elmondta, éppen szilveszter előtt, december 30-án megbetegedett.

Övsömöröm lett, nagyon fájdalmas volt. Orvos sehol, ezért egy gyógyszerész tanácsára bementem egy nagy területi kórházba. Este 7-től másnap reggel 5-ig vártam. Orvos nem látott, mert nem volt egyetlen orvos sem a sürgőségi osztályon. Egy ápolónő fájdalomcsillapítót adott, ez volt minden" – részletezte. Elmondta azt is, „aki nagyon rosszul volt, azt lefektették. A folyosókon a fal mellett megszámlálhatatlan hordágyon feküdtek az ellátatlan betegek. Ezért tízórányi várakozás után – mivel közben egyetlen beteget sem láttak el – hazamentem – folytatta Szita Péter.

Hangsúlyozta: részben azért ment a kórházba, mert a gyógyszerész szerint nagyon fontos lett volna, hogy hetvenkét órán belül vírusellenes gyógyszert kapjon. Megnyugtatására közölték, hogy hetvenkét órán belül mindenképpen megvizsgálják. Ez nem vigasztalt, mert egy zsúfolt váróteremben kellett volna töltenem az egész időt, kellemetlenül hideg volt az állandó ajtónyitogatás miatt, ugyanis odakint éppen mínusz 25 fok volt. Egy műanyag széken ücsörögtem, étlen-szomjan – taglalta a Kanadában élő nyugdíjas. Hozzátette, ezek után három napot várt a receptre. „Végül gyógyszert nem kaptam, de szerencsére magamtól meggyógyultam" – mondta Szita Péter.