• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Több európai országban brutálisan megugrott a halálozási ráta

Lapszemle 2020.04.23 Forrás: Qubit
Több európai országban brutálisan megugrott a halálozási ráta

Sürgető járványhelyzetben sok ország tényleg azon van, hogy minél időszerűbb és összehasonlíthatóbb információkkal álljon elő.

Legalább 25 ezerrel több ember halt meg a koronavírus-világjárvány elmúlt hónapjában, mint amennyiről a hivatalos COVID-19 miatti halálozási adatok számot adnak – írta a New York Times 11 ország halálozási adataialapján. Mint írták, az elemzéssel tisztább, de még mindig nem teljes képet kaptak a pandémia áldozatainak valós számáról, ismerteti a Qubit.

Hivatalosan jelenleg 180 ezernél jár a COVID-19 miatti halálozások száma a világban, de a vizsgált országokban jóval többen haltak meg az elmúlt hetekben, hónapokban, mint az előző évek azonos időszakaiban. A halálozásokról szóló kimutatásba az egyéb halálokok mellett a COVID-19 miatti halálesetek is beleszámítanak, és az elhunytak között sokan lehetnek azok, akik a kórházak túlzsúfoltsága miatt nem kaptak érdemi kezelést. 

Ezek a számok nem támasztják alá azt az elképzelést, hogy a koronavírus miatt olyanok haláloznak el, akik amúgy is meghaltak volna a közeljövőben. Párizsban például több mint kétszer annyian haltak meg idén tavasszal, mint általában szoktak, lényegesen nagyobb volt a halálozás, mint például egy különösen rossz influenzaszezon csúcsán lett volna. New Yorkban a halálozás több mint duplája a normálisnak.

Egy világjárvány közepén persze igen nehéz tökéletes adatokat szerezni a halálozásról. A hivatalos COVID-halálozási számok és a teljes halálozási ráták növekedése közötti diszkrepanciáért inkább az elégtelen tesztelés okolható, mintsem a kormányok szándékos adattorzítása. De a teljes halálozási szám szakértők szerint hitelesebb képet ad a világjárványról, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a hivatalos COVID-19-statisztikákba a legtöbb országban csak a kórházi elhalálozások számítanak bele.

Demográfusok szerint nem szokás a halálozási adatokat ilyen korán összesíteni, de a sürgető járványhelyzetben sok ország tényleg azon van, hogy minél időszerűbb és összehasonlíthatóbb információkkal álljon elő ebben a témában. Ettől még az adatok korlátozottak, a többlethalálozást például valószínűleg alulbecsülik, mert ennyi idő alatt még nem regisztráltak minden halálesetet.