Ma tárgyal az Orbán-kormány az egészségügy reformprogramjáról, a Semmelweis Tervről.
Ma tárgyal az Orbán-kormány az úgynevezett Semmelweis Tervről, amelyet Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és csapata dolgozott ki az ágazat reformprogramjaként. A döntés gyakorlatilag elodázhatatlan; az egészségügy egyre kritikusabb működési nehézségekkel küzd, az utóbbi egy év pedig nemhogy az ágazat „megmentését" nem hozta el, de a mai kormánypártok ígéretei közül sem teljesült szinte semmi.
A szakmai szervezetek egy része szerint ráadásul hiába is határoz a kabinet a Szócska-csomagról, hiszen az - mint a kormányzat maga is rögzíti - „nem tartalmaz minden területre kiterjedő programtervet, és az egyes területekre vonatkozó részletes stratégiai, illetve akcióterveket sem." Ami viszont benne van, jelentős érdeksérelemhez, értelmezhetetlen kiadásokhoz vezethet, nem pedig az egészségügyi dolgozók, valamint a rendszert sújtó forráshiány megoldásához. Éppen ezért az orvosi szervezetek megelégelték a várakozást, a türelmes hallgatást.
Éger István például a hétvégén kijelentette: „soha nem volt olyan sekélyes az egyeztetés" a kormányzattal, mint az elmúlt egy évben. Nem kíváncsiak a szakma véleményére, késnek a döntések, az orvosi kar kiégett és menekül, a kormányzat pedig már nem is ígér. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a kabinetnek nem szabad elfogadnia a Semmelweis Terv koncepcióját, mert ezzel azt közvetítené, hogy még csak üzenete sincs az egészségügy számára, inkább az elvándorlást erősíti.
- „Az egészségügyben dolgozók erkölcsi helyzete javulni fog" -emeli ki a Semmelweis Terv, az orvosok és ápolók anyagi helyzetének rendezésére ugyanakkor még ennyire konkrét ígéretet sem tesznek. A koncepció és a hozzá készült kormányhatározat - információk szerint végleges - formája többször is említi az ágazatban dolgozók katasztrofális bérkörülményeit, utóbbi szerint pedig „nélkülözhetetlen ezeknek a forrásoknak az újraosztása, elsősorban az egészségügyi dolgozók jövedelmének növelésére". Az említett források megtakarítása hosszú távon az intézményrendszer átalakításából, azon belül is a legdrágább aktív kórházi ellátási helyek szűkítéséből várható, csakhogy az intézkedési terv nem konkretizál semmilyen bérrendezést, sőt többmilliárdos kiadással számol egészen más elképzelésekre.