A legtöbb háziorvos Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Somogy és Tolna megyéből hiányzik.
Magyarországon 2015-ben 4817 háziorvos dolgozott. Az ezredfordulón még 5159 praxis volt, vagyis tizenöt év alatt 6,6 százalékos volt a csökkenés. Ma a háziorvosi praxisok között 352, a fogorvosiak között pedig 284 tartósan betöltetlen – írja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján a Világgazdaság.
Településtípusok szerint a háziorvosi rendelők területi megoszlása hasonló a népesség megoszlásához: ötödük Budapesten, felük a többi városban, háromtizedük községekben praktizál – írja a Központi Statisztikai Hivatal elemzése.
Csak a városokban dolgozó háziorvosok száma nőtt 2000 óta, átlagosan 9,6 százalékkal. A budapesti rendelők száma 5,8 százalékkal szaporodott meg az utóbbi 16 évben. A kisebb településeken, falvakban dolgozó orvosok száma viszont negyedével kevesebb lett. A háziorvosok leterheltségre panaszkodnak. A betegforgalom 2000 óta jelentősen nőtt, a rendelőkben egy háziorvos átlagosan negyedével több esetet látott el 2015-ben, mint az ezredfordulón. A betegek között 36 százalékkal nőtt a hatvanévesek vagy annál idősebbek száma: míg 1981-ben a hatvan év felettiek száma 1,8 millió fő volt, addig 2016-ban már 2,5 millió.
A másik ok, amiért egyre többet kell dolgozniuk a háziorvosoknak, hogy a 2010-ben gyógyító háziorvosok egyhatoda már nem dolgozik a praxisában. A praxiselhagyók 75 százaléka kiszállt az alapellátásból, 25 százaléka pedig elhunyt. Ha az orvosok korfáját nézzük, a praktizáló orvosok 44 százaléka elmúlt hatvanéves, 11 százaléka pedig már a hetvenedik életévét is betöltötte. 26 százalékuk ötven év alatti, és alig 9 százalékuk negyven évnél fiatalabb.