A források felhasználásának legrosszabb módja a felhalmozódó adósságok utólagos konszolidációja a NEAK főigazgatója szerint.
A világgazdasági válság miatt egyelőre nem számíthat jelentős többletbevételre az ágazat, így a hatékonyságnövelés lehet a túlélés kulcsa 2025-ig, ugyanakkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) célja, hogy az állami kiadások növelése mellett a közellátásban biztosítsák a gyógyító tevékenységet, hogy a lakosság ne a magánszolgáltatóknál legyen kénytelen megfizetni azt, írja a MedicalOnline.
A most zajló világgazdasági válságot követően a 2019 előtti szintre áll vissza a gazdaság, a kormány már idén javuló gazdasági teljesítményre számít, és 2025-ben a növekedési szint ismét az európai uniós tagállamok élbolyában lehet a tervezett négy százalékos növekedéssel. Mindezt Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára prognosztizálta a Magyar Kórházszövetség XXXVI. Kongresszusán. Hatékonyságot kell növelni az egészségügyi ágazatban is annak érdekében, hogy fegyelmezetten tartani lehessen az államháztartás egyensúlyát – árulta el a pénzügyi tárca elvárását Banai Péter Benő, aki szerint ehhez nem minden esetben szükséges több pénz.
Arról, hogy a NEAK mit tesz a hatékonyságnövelés érdekében, már Kiss Zsolt, az állami biztosító főigazgatója beszélt, aki előadása kezdetén jelezte, a NEAK-nak megtakarítási célja nincs, de hatékonyságnövelési igen. Szakpolitikai elvárás az egészségben töltött életévek számának növelése, ám azt nem csak a GDP-arányos költés határozza meg, hiszen az OECD országok sorában nyolc olyan is található, amelyek kevesebbet fordítanak egészségügyi ellátásokra, ugyanakkor mégis jobbak a mortalitási és morbiditási mutatók, mint Magyarországon.
A NEAK arra törekszik, hogy több állami forráshoz jusson az ágazat, és biztosítóként egyáltalán nem híve a magánszogáltatók térnyerésének – hangsúlyozta Kiss Zsolt, kiemelve, hogy a NEAK célja az, hogy a gyógyító tevékenységeket a közellátás keretében vehesse igénybe a lakosság.
Az ellátási struktúrán hozzáférési és fenntartási szempontból is lehet javítani, ugyanakkor a források felhasználásának legrosszabb módja a felhalmozódó adósságok utólagos konszolidációja, ez az összeg sokkal jobban hasznosulna, ha előre beépülne a finanszírozásba.
A mortalitási adatok javításához szükséges a most folyó strukturális átalakítás, amelynek nyomán az alacsonyabb ellátási szintek felé terelik a betegeket, és jelentősen kiterjesztették a szűrési programokat – sorolta, hozzátéve, hogy a hatékonyság növelése érdekében komoly lépéseket tettek a járóbeteg-szakellátásban is, ugyanakkor az alacsonyabb definitív ellátási szintek erősítése során jelentős többletköltségek is jelentkeztek.
Kívánatos lenne, ha a járóbeteg-ellátásban is eljutnánk a 2019-es bázisév teljesítményszintjéhez, mert ezt a tavalyi év második felében még nem sikerült elérni – jegyezte meg Kiss Zsolt, hozzátéve, hogy negyedévente felülvizsgálják és szükség szerint átcsoportosítják a költségvetést, ami viszonylag nagy mozgásteret biztosít. Mag az aktív ellátás teljesítménye tavaly év végére már rendeződött, a krónikus fekvőbeteg-ellátásban, rehabilitációban továbbra is óriási a visszaesés, miközben az ellátási igény meglenne ezekre.
Nem tartható hosszú távon jelenlegi formájában a bértámogatás, amely így nem ösztönöz a racionális munkaerő gazdálkodásra – fejtette ki Kiss Zsolt, aki szerint az lenne a célszerű, ha beépítenék a bértömeget az elszámolási rendszerbe, így több hatékonyságot lehetne feltárni NEAK és intézményi szinten egyaránt.
További részletek a MedicalOnline-on.