• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Több százezer ember szenved kényszerbetegségben

Lapszemle Forrás: teol.hu

A mindennapokat számos rituálé hálózza be, a szokásaink meghatároznak bennünket.

A kényszeres betegek irracionális gondolataik által keltett szorongásukat oldják kényszeres cselekedeteikkel. A mindennapjaink egy bizonyos menetrend szerint zajlanak, és ha valami kizökkenti az embert a kerékvágásból, akkor szorongást okozhat. Nem is gondolnánk, hogy mennyire rabjai vagyunk a szokásaiknak. Ezért is nagyon gyakori a kényszerbetegség, ami Magyarországon 200-300 ezer, az arányok talapján Tolna megyében is több száz embert, rajtuk keresztül pedig családjukat, barátaikat érinti – olvasható a teol.hu portálján.

A rituálék, a visszatérő cselekvések teljesen átszövik az életünket, a kényszerbetegségeket nehéz elkülöníteni - mondta dr. Kertész Ágnes, a Tolna Megyei Balassa János kórház pszichiátriai osztályának vezetője, aki hangsúlyozta azt is, jelentős probléma, hogy a betegek későn - statisztikák szerint átlagosan 7 év után - fordulnak orvoshoz, vagy azért mert szégyellik a problémájukat, vagy azért mert már addig fajult a dolog, hogy nem tudnak eljutni a rendelőbe.

Mint azt a szakember hozzátette, volt olyan betege, akinek 8 órai küzdelem árán sem sikerült átlépnie a lakása küszöbét, és ez a tünet nem egyedülálló.

A szintén sokszor megjelenő tisztasági kényszer gyökere a fertőzéstől való félelemben rejlik. Gyakori fiatal édesanyák körében, akik attól tartanak, hogy megfertőzik a gyermeküket valamivel. Tisztálkodási kényszerük látványos bőrtünetekig fajulhat, hiszen a tisztítószerek kimarják, szárítják a kezüket. A fokozott takarítás, fertőtlenítés a szorongás feloldását szolgálja. Szintén fiatal édesanyáknál jellemző a kényszeres agresszív gondolatok megjelenése, az attól való félelem, hogy kárt tesznek a gyermekükben. Olyan pácienssel is találkoztak, aki nem volt hajlandó otthon főzni, mert attól félt, hogy azzal árt a gyermekének.

Ugyancsak több páciens szenved rendrakási kényszertől. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen beteg lakásában a külső szemlélő is óriási rendet talál, pedig nem. Mivel a kényszer irracionális gondolatokon alapul, a beteg által kialakított rend egy sajátos szál mentén épül fel, ami kívülről szemlélve kaotikusnak is tűnhet. A szimmetriára való törekvés például olyan elemekben nyilvánul meg, hogy két könyv helyzetét kell szimmetrikusan beállítani egy tollhoz képest.

Normál keretek között a gyűjtögetés is a mindennapi élet része, amíg egy hobbiról van szó. A betegek viszont nagyon nagy mennyiséget halmoznak fel haszontalan tárgyakból. Egy fiatal páciens például a hajszálakat gyűjtötte, még a lefolyóban sem hagyta kárba veszni őket. A notórius gyűjtögetők általában idősebb korban kerülnek az egészségügyi ellátás látókörébe, amikor valamilyen - sokszor pont betegségükből fakadó - baleset folytán fény derül kényszerükre.