Többe kerül, ha az ápolási díjon spórol az állam

Régi adósságát kellene törlesztenie a parlamentnek a kormányzaton belül mostanában tervezett jövő évi költségvetésben. El kellene ismernie, hogy azok, akik súlyosan sérült, fogyatékos gyermeküket, rokonukat otthon ápolják, munkát végeznek. Bár első ránézésre ez szimbolikus kérdésnek tűnik, valójában azonban messzemenő következményei lennének – olvasható a hvg.hu portálján.

Akik hozzátartozójuk ápolása miatt nem tudnak kereső tevékenységet folytatni, a jelenlegi szabályok szerint ápolási díjat kapnak az államtól. A fokozott ápolási igény esetén emelt összegű, a legsúlyosabb esetekben pedig kiemelt ápolási díjra lehet jogosult az ápoló hozzátartozó. Az alapösszegű díj alanyi jogon jár, az emelt és kiemelt összegűt viszont szakorvosi vélemény alapján a kormányhivatal állapítja meg.

Az ápolási díj összege 2017-ben 31 000 forint. Az emelt összegű ápolási díj az alapösszeg 150%-a, a kiemelt ápolási díj pedig az alapösszeg 180%-a, azaz havonta 55 800 forint – bruttó, amelyből az állam még 10 százalék egészségügyi járulékot is von. Ha ehhez hozzászámítjuk még a 2008 óta (!) változatlanul 23 300 forint emelt összegű családi pótlékot, akkor elvileg havi 73 520 forintból kellene megélnie két embernek.

A legnagyobb jóindulattal is csak igen szerénynek nevezhető bevételi oldallal szemben ugyanakkor tetemes többletköltségek is megjelennek. Egy amerikai felmérés szerint a szülők a sérült gyerekekre kétszer annyit költenek, mint az egészségesekre.

A TÁRKI tavalyi tanulmánya szerint a közvetlenül a fogyatékossággal összefüggő többletkiadás a megkérdezett családokban meghaladta a havi 6 ezer forintot, de ez az átlag úgy jött ki, hogy a családok nagy része még azokra a segédeszközökre sem tudott költeni, amelyek a normális életvitelhez szükségesek. Egy megfelelően kialakított WC-ülőke például 60 ezer forintba kerül. A TÁRKI által megkérdezettek közül pszichológusra, vagy gyógytornászra szinte senkinek sem futotta.

További részletek a weboldalon.