Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása érdekében.
„Az egészségügyi költségvetés 80 százalékát fordítjuk a betegségek kezelésére az Európai Unióban, a megelőzésükre viszont mindössze 3 százalékot. Jobb hozzáférést kellene biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi ellátáshoz forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést." – ezeket a megállapításokat emelte ki Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért felelős biztos az EU egészségügyi helyzetét vizsgáló elemzésből - idézte a Világgazdaság.
Az elemzés szerint Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az uniós átlag alatt vannak, és az utóbbi évtizedben tovább nőtt ez a különbség. 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre (a GDP 7,2%-a), ami körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak (a GDP 9,9%-a). Az egészségügyi kiadások csupán kétharmada származik állami forrásokból. A zsebből fizetett kiadások (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje hozzájárul ahhoz, hogy viszonylag magas azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek katasztrofális egészségügyi kiadással szembesülnek. Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása, valamint az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A teljes cikk