Többszörösen visszaélt a kormány a vírushelyzettel?

A K-Monitor és a TASZ a 2020 szeptemberében elindított korrupciófigyelő program során 3 havonta kiadott jelentésekben értékelik az állami korrupció és a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések alakulását. Az első jelentés a koronavírus-járvány első szakaszának eseményeit vizsgálja, olvasható az Átlátszó blogon. 

A napokban jelent meg az első jelentés, amely a koronavírus-járvány első szakaszának eseményeit vizsgálja.

“Első jelentésünkben megfogalmazott hipotézisünk, hogy a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése, illetve első hullámának kezelése során a kormány olyan intézkedéseket (is) hozott, melyet elősegítették, hogy saját hatalmát megerősítse, gazdasági holdudvarát előnyökhöz juttassa és politikai ellenfeleinek mozgásterét közjogi és fiskális eszközökkel csökkentse.” – olvasható az anyagban.

A jelentés a március 11-i, a koronavírus miatti veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelettel indul, majd a “felhatalmazási törvénnyel” folytatódik, ami a kormánynak a veszélyhelyzet idejére időkorlát nélküli különleges jogokat adott. És bár a veszélyhelyzetet egy júniusi törvénnyel megszüntették, számos veszélyhelyzeti intézkedés életben maradt, vagyis a kormánynak továbbra is az egyébként szokásosnál bővebb mozgástere van. Ez – írja a jelentés – "egyúttal megnyitotta az utat azelőtt, hogy [a kormány] egyrészt intézkedéseit a korábban megszokottnál is gyorsabban, a nyilvánosság bevonása és a közvélemény tájékoztatása nélkül hozhassa meg, mindezeket ráadásul a járvány megfékezésére hivatkozva tegye".

Ilyen intézkedés volt például a közbeszerzési szabályok fellazítása a koronavírussal kapcsolatos beszerzések kapcsán, hogy a bürokrácia ne akadályozza és ne lassítsa a védekezést. Ez az indok természetesen racionális egy pandémia idején, ám a gyakorlatban Magyarországon átláthatatlan és korrupciógyanús eljárásokat eredményezett, főként a lélegeztetőgépek beszerzésénél.

Kitér a jelentés arra is, hogy miközben a kormány a koronavírusra hivatkozva csökkentette a pártok költségvetési támogatását, forrásokat vont el egyes fővárosi kerületektől, és a gépjárműadót az önkormányzatoktól az államkasszába irányította, a járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból komoly összegeket csoportosított át focira, vadászkiállításra, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonalra is.

Ezt a vasútépítési beruházást, ami hazánk minden idők legdrágább vasútfejlesztése lesz, és amelyben a miniszterelnökkel közeli kapcsolatban lévő Mészáros Lőrinc is részt fog venni, ráadásul 10 évre titkosították májusban.

“A „járvány elleni védekezés” sajnos azt is jelentette, hogy feleslegessé, sőt már-már illetlenné vált a kormány ellenőrzése céljából kérdéseket feltenni, érdemi válasz pedig ezen esetekben nem volt remélhető. Ez különösen a rendes közbeszerzési eljárások alól mentesített beszerzések esetén jelentette közpénz milliárdok átláthatatlan költését.”

Szó van a jelentésben arról is, hogy az Operatív Törzs sem jár az élen tájékoztatásban: megyeinél részletesebb bontású és archív adatokat nem közölnek, a polgármestereket sem informálják, és az újságírói kérdésekre sem válaszolnak. A sajtó munkáját emellett tovább nehezíti az is, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva 15-ről 45 napra hosszabbították meg a közadatigénylések válaszadási határidejét, ami egyszeri alkalommal további 45 nappal összesen 90 napra nőhet. Ez számos visszaélésre adott okot, hiszen az adatgazda a járványra hivatkozva húzhatta az időt a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával.