Tömeges orvoselvándorlás - sokba fog ez kerülni

Idén az egészségügyre fordított közkiadások évtizedes minimumra, a GDP 5 százalékára süllyednek. Még a jelenlegi ellátási színvonal középtávú megőrzése is többletráfordítást igényelhet − az orvosok tömeges elvándorlásának megakadályozása és a lakosság öregedése tovább emeli a költségeket – írja a napi.hu portálja.

A költségvetési folyamatok szempontjából meghatározó szerepe van a magyarországi közkiadások több mint 10%-át képviselő egészségügyi kiadások alakulásának. Az OECD definíciója szerint számított egészségügyi kiadások a 2000-es évek első felében a GDP arányában mintegy 6%-ra emelkedtek az ágazatnak nyújtott többletforrásoknak köszönhetően, majd 2006 után, a költségvetési szigor időszakának beköszöntével, 5,3 %-ra estek. Idén a tervezett béremelés hatása nélkül az egészségügyre fordított közkiadások már alig haladhatják meg a GDP 5%-át, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb kiadási szintjét jelenti. Az egészségügyre fordított közkiadások emellett tartósan elmaradnak a régiós országokban jellemző szinttől.

A Napi Gazdaság azt vizsgálta meg, hogy a jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartását feltételezve hogyan alakulhatnak hosszabb távon az egészségügyi közkiadások.

Mint írják: A jelenlegi szolgáltatási színvonal fennmaradását relatív értelemben, az ország gazdasági fejlettségéhez viszonyítva értelmeztük. A fennálló intézményi és finanszírozási kereteket ugyanakkor adottságként kezeltük. Így azt feltételeztük, hogy az egy főre jutó egészségügyi közkiadások az egy főre jutó trend-GDP növekedési ütemével azonosan bővülnek. Abban az esetben, ha nem lennének gazdasági ciklusok, azaz a GDP a hosszú távú trendje mentén bővülne, és nem lennének demográfiai hatások sem, ez az összefüggés a GDP arányában változatlan egészségügyi kiadást eredményezne. Ezt az alapképletet azonban három tényező is módosítja.

Már maga a 2012-re becsült kiadási szint is számottevő, az ágazatot érintő fiskális kiigazítást tükröz. Ehhez a nyomott szinthez képest számításaink szerint a GDP 0,3 százalékára tehető további kiadásszűkítő hatás jelentkezik 2016-ig. Mindez a szolgáltatásokkal összefüggő ráfordítások jelentős részének jövőre is érvényesülő nominális befagyasztása, a gyógyszertámogatások erőteljes lefaragása, valamint a nominális GDP növekedésétől elmaradó kiadási alaptrend együttes következménye.

A jelenlegi ellátási színvonal középtávú megőrzése ugyanakkor többletráfordítást igényelhet. Az ágazati bérfeszültségek a nyitott uniós munkaerőpiac mellett komoly szakemberhiányhoz vezethetnek. A probléma enyhítése érdekében a kormány 30,5 milliárd forintos részleges ágazati bérrendezést jelentett be az idei évre. Ezen felül 2014 és 2016 között feltételezéseink szerint további − összességében a GDP 0,3 százalékára rúgó − bérkorrekcióra lesz szükség az orvosok és egészségügyi szakdolgozók tömeges elvándorlásának megakadályozására. Ezzel a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyított relatív ágazati bérszínvonal visszatérne a 2000-es évek első felében megfigyelt historikusan legmagasabb szintjéhez.

A bérek mellett az egészségügyi beruházásoknál is feszültségekkel kell számolni. Az elmúlt évek alacsony beruházási szintje következtében az állóeszköz-állomány folyamatosan elértéktelenedett. A jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartása azonban csak az egészségügyi eszközök és ingatlanállomány állagának megőrzése és pótlása mellett képzelhető el. Így a bérekhez hasonló feszültségkezelési megfontolások alapján azt feltételeztük, hogy az egészségügyi beruházások volumene 0,15 százalékponttal nőhet a következő években. Így az ágazat összberuházása középtávon elérheti a GDP 0,3%-át.

Az egy főre jutó egészségügyi közkiadások mértéke korcsoportonként, illetve nemenként eltérő, így a lakosság demográfiai összetételének változása, jellemzően a társadalom elöregedése költségnyomást eredményez. Ezt az összefüggést úgy ragadtuk meg, hogy az egy főre jutó egészségügyi kiadásokat minden egyes demográfiai csoport esetében az egy főre jutó trend-GDP növekedésével megegyező ütemben növeltük. A demográfiai változások egészségügyi kiadásokra gyakorolt hatását az egyes ellátástípusokra vonatkozó betegforgalmi adatok alapján becsültük meg, a kor és nem szerinti egy főre jutó átlagos költségek kivetítésével. Ez alapján a lakosság fokozatos, de viszonylag mérsékelt ütemű elöregedése a GDP arányában valamivel több mint 0,4 százalékpontos költségnövekményt okoz az egészségügyben a következő 15 évben - írták.

E tényezők eredőjeként 2026-ra az egészségügyi közkiadások megközelíthetik a GDP 5,7 százalékát. A közelmúlt költségvetési intézkedései hatására a kiadások még csökkenő pályán haladhatnak 2013-ig, majd 2016-ra az ellátórendszer működőképességének fenntartásához szükséges korrekciós lépések hatására lényegében visszatérnek a 2011-es szintjükhöz (a GDP 5,3%-a).

A teljes cikk a napi.hu portálján olvasható!