• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Tömegkarambol-szimulációval vizsgálják a Szuperkórház képességeit

Lapszemle 2022.12.09 Forrás: Origo
Tömegkarambol-szimulációval vizsgálják a Szuperkórház képességeit

Egész Európában egyedülálló szimulációk készültek a DBC építése és optimális üzemeltetése céljából.

Már a működés modellezésénél tart a Dél-budai Centrumkórház tervezése: minden lényeges folyamatot számítógéppel szimulálnak, a szállító robotok mozgásától a betegek útvonalain át egy feltételezett tömegkarambol hatásáig – nyilatkozta az Origónak a projekt irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott. Bedros J. Róbert hangsúlyozta: egész Európában egyedülálló szimulációk készülnek a DBC optimális üzemeltetése érdekében. (A cikkben megosztják a sürgősségi osztály működését modellező videót.)

Hol tart most a tervezés, az előkészítés?

A DBC megvalósításának minden területén jelentős az innováció, így például a tervezési folyamat része a különböző kórházi funkciók szofveres szimulációs vizsgálata is. Magyarországon először mi használunk ilyet egy kórház megtervezése során, sőt, egész Európában egyedülálló szimulációk készültek a DBC építése és optimális üzemeltetése céljából.

A folyamatokat logisztikai értelemben össze kell hangolni, ezért számítógépes modellen vizsgáljuk, hogy a rendszer hogyan működik majd. Az egyedi betegutakkal, az azokhoz kapcsolódó munkafázisokkal, személyzeti leterheltséggel, az épület igénybevételével mindez olyan hálózattá válik, hogy azt nem is lehet teljes komplexitásában leírni, mégis lehetővé teszi a valóság minél jobb megközelítését.

Vagyis például azt modellezik, hogy ha behoz valakit a mentő a sürgősségire, mert elütötte egy autó, akkor milyen vizsgálatokon esik át és utána haza megy, a kórházban marad, vagy esetleg rögtön viszik a műtőbe?

Majdnem. Az orvosi döntések esemény, tudás és gyakorlati alapúak, ezeket nem mi találjuk ki, de a feltételezett eseményt, a véletlenszerűséget, a gyakoriságot a statisztikák alapján egy generátor adja a programnak. A betegutat nem csak ennél az egy sérültnél vizsgáljuk, hanem a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján egyszerre sok száznál - ahogy az egy ekkora kórház esetében egyetlen napon várható. A példánál maradva: ha elütött valakit az autó, akkor az ellátás szakmai rendje, protokollja szerint szüksége lesz röntgenre, esetleg CT-re, orvosi konzíliumra, műtőre és jó eséllyel bent tartjuk a kórházban. A szimuláció elsődleges eredményei számsorok, értékek: várható várakozási idő, kihasználtság, leterheltség.

De a szemléltetés érdekében az alkalmazás akár meg is jeleníti a beteget, a kis figurája végig is járja ezt az utat, mi pedig látjuk, hogy hol mennyi időt tölt majd el, milyen személyzeti kapacitásokat köt majd le és így tovább.

A program pedig az említett több száz beteg esetében állítja fel ezeket a modelleket, egyszerre három dimenzióban ábrázolva. Így elfogadható pontossággal előrejelezzük, hogy egy folyosószakaszt mennyien használnak, hogy a tervezett vizsgálószám mellett hány beteg látható el, vagy hogy elegendő-e a képalkotó diagnosztikai eszközök száma. Módosítottunk például a helyiségek sorrendjén, mert kiderült, hogy az ellátási folyamat során így nem alakul ki torlódás a folyosón – még csak nem is kellett falakhoz érni. Vagy mondok egy másik, elsőre furcsának tűnő példát, amely a belső megbeszéléseken rengetegszer előkerült: a liftek kérdése. Ha kevés a lift, vagy nem jól helyezzük el azokat, akkor megakasztják a kórház folyamatait is: a beteg elkésik a vizsgálatról, a személyzet csúszással érkezik egyik állomásáról a másikra, nem jön időben az ebéd, vagy ami még rosszabb: nem érünk elég gyorsan a műtőbe egy sérülttel.

A szimuláció abban is segíthet, hogy az orvostudomány és a technológia fejlődését követni tudja a DBC?

Nagyon is! A kórházak tervezése, kivitelezése és beüzemelése olyan hosszú időt vesz igénybe – az európai átlag 8-10 év –, hogy ezalatt az orvosszakmai és kiszolgáló funkciók munkafolyamatai is megváltozhatnak. Csak egy egyszerű példát mondok: az ápolási idő folyamatosan csökken, ezért ugyanakkora műtőkapacitással egyre több beteget tudunk kiszolgálni. A szimulációnak köszönhetően lépést tudunk tartani ezekkel a változásokkal. Sőt, modellezéssel még az üzemeltetés során is lehetőség van a legjobb gyakorlat kidolgozásáras, felülírva az "így szoktuk" típusú, maradi beidegződéseket. A következő fázis egy átfogó, már megfelelő részletezettségű Intézménymodell kialakítása. Ez az átadást követően az irányítás alapjául szolgál majd, azaz nemcsak a tervezésben, hanem a működtetésben is használjuk majd a szimulációt, mint a stratégiai döntések alapját.

A teljes cikk további részletekkel itt érhető el

Legolvasottabb cikkeink