Sinkó Eszter: Nem ez az út az üdvözüléshez az egészségügyben

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánhelyettese szerint ugyan egyértelmű volt, hogy az ellátórendszer nem maradhat jelenlegi formában, de a kormány nem jó utat választott a helyzet megoldására. Az új törvénymódosítások számos olyan elemet tartalmaznak, amelyek a meglévő problémák további eszkalálódásához vezetnek – fogalmazott az Indexnek Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A kormányzati szándékokkal szemben a választott megoldások a betegek ellátáshoz való hozzáférését rontani fogja nemcsak az alapellátásban, de a szakellátásban is. A központosítások további erőltetése, a szakrendelők államosítása, a megyén belül szabaddá vált átvezényelhetőség sok munkavállalót a közellátásból való kilépésre késztethet, aminek köszönhetően szűkül az ellátások nyújtásában feladatot vállalók köre – azonosította a változtatások kritikus pontjait.

 Az egyik legnagyobb problémának az ellátórendszer kórházcentrikusságának jövőbeni erősödését nevezte meg. 

„A magyar egészségügynek van jó néhány kritikus jellemzője, közülük az egyik, hogy durván tíz éve államosították a kórházi ellátórendszert, és egyelőre nincs nyoma annak, hogy hatékonyabbá vált volna működésük. Az állam tulajdonosként való szerepvállalása, úgy tűnik, nem volt eredményes. Ezért is érdekes kérdés, miért érez késztetést a kormány arra, hogy további államosítást tervezzen a szakrendelők körében. Különösen akkor válik izgalmassá ennek megválaszolása, ha arra gondolunk, mekkora kiegészítő források érkeznek az önkormányzatoktól a szakrendelőkbe, ami egyúttal érthetővé teszi a szakrendelők ódzkodását a tervektől. Minden évben harminc-negyvenmilliárd forinttal segítik saját szakorvosaikat a tulajdonos önkormányzatok, így államosítás esetén ezek a források elvesznének” – kezdte az Indexnek az elemző. 

A tervek szerint a szakrendelőket a megyei kórházak irányítása alá vonnák, a szakértő szerint ezzel az ott dolgozó orvosok és ápolók szabadon vezényelhetők lennének a megye egészségügyi intézményei között. Sinkó Eszter egyetért a Magyar Orvosi Kamara azon kifogásával, hogy így egyes kollégák akár három órát is ingázhatnak kijelölt, új munkahelyükre.

A szakrendelőkben dolgozók általában azért vállalnak rendelőben munkát, mert nem a kórházi munkarendnek megfelelően – éjszakai vagy hétvégi ügyeletben – kell tevékenykedniük, és nem terheli őket annyi túlóra sem. Az átvezényelhetőséggel tulajdonképpen éppen ez a biztonságuk szűnik meg – húzta alá a szakértő.

Sinkó Eszter ezért arra számít, hogy a változtatások életbe lépésével sokan inkább elhagyják a szakmát, vagy a magánegészségügyben folytatják, az idős orvosok egy része pedig nyugdíjba mehet. Az pedig csak fokozza a problémát, hogy egyes megyei kórházakban a humánerőforrás-gondok miatt jelenleg is szünetelnek ellátások, így érthető, ha az intézmények a szakemberhiányt az irányításuk alá rendelt városi kórházak és szakrendelők dolgozóival pótolják majd.

„Ennek következményeként akár szakrendelések is megszűnhetnek helyben, hiába szeretné a kormány ennek ellenkezőjét elérni” – emelte ki.

Tovább i változások, további problémák a teljes cikkben