• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Tovább fuldoklik a szmogban a budapesti lakosság

Lapszemle Forrás: Népszava

A szaktárca szerint egyelőre nem kell bírságtól tartani.

Mivel a főváros nem tudja betartani a levegő minőségére vonatkozó előírásokat komoly büntetést szabhat ki Magyarországra az Európai Bizottság a Levegő Munkacsoport figyelmeztetése szerint. A szaktárca szerint egyelőre nem kell bírságtól tartanunk. A szmoghelyzet kialakulását előzhetné meg egyébként az az intézkedés, amely október 20. és március 8. között korlátozná a legszennyezőbb gépjárművek forgalmát a Hungária-gyűrűn belül. Ám a rendelethez még semmi nem állt össze.

A szakértők úgy vélik, Budapest egyik legnagyobb környezetvédelmi problémája a légszennyezés. A tényt támasztja alá, hogy ebben az évben már számos alkalommal haladta meg a levegőben a szálló por koncentrációja az egészségügyi határértéket (köbméterenként 50 mikrogramm). Több esetben a tájékoztatási küszöbértéket (75 mikrogramm/köb-méter) is elérte. A szmogriadó elrendelésétől (köbméterenként 100 mikrogramm) legtöbbször csak a hó és a szél tudta megmenteni a fővárost.

A Levegő Munkacsoport szerint nem a büntetés jelenti a legnagyobb gondot, hanem az itt élők és az ide látogatók egészségkárosodásának kockázata. Budapesten évente mintegy 2000 ember idő előtti haláláért, több mint százezer megbetegedésért felelős. A fővárosban emiatt negyvenszer annyian hunynak el, mint közlekedési balesetek következtében. A PM10 (a szálló por) az egyik oka annak, hogy az asztmás megbetegedések száma Budapesten az utóbbi 25 évben a tízszeresére, a tüdőrákosoké több mint háromszorosára nőtt. Egyre több gyermek szenved asztmában, allergiában, ami régebben egyáltalán nem volt jellemző.

Valóban komoly gondot okoz évek óta a légszennyezettség, azonban még egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországot megbírságolja az Európai Unió – mondta Bibók Zsuzsa, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A részecskeszennyezésre vonatkozó jogszabály hatálybalépésekor, 2005-ben szinte valamennyi tagállamban gondot okozott a szmog. Ezért az unió 2008-ban „engedett a szorításon".

A tagállamok egészen 2011-ig mentességet kérhettek azokra a zónákra, ahol nem sikerült határérték alá szorítaniuk a légszennyezést. Magyarország összesen 8 területtel kapcsolatban nyújtott be kérelmet, 5 esetében meg is kapta a mentességet. Budapest, Miskolc és Szeged esetében azonban az unió nem látta biztosítottnak, hogy 2011. júniusig rendeződhet a helyzet - magyarázta Bibók Zsuzsa. Hozzátette, az elutasítás ellenére az unió az érintett területekre is intézkedési tervet kért. Ezt elküldtük, jelenleg a bizottság válaszára várunk - tette hozzá a szakértő.

Ha ezekre a városokra is elfogadják az indoklást és az intézkedési tervet, akkor megkapjuk a mentességet, ha nem, akkor elkezdődik a jogsértési eljárás. Csak ezután kerül bírósági periódusba az ügy. Az tény és való, hogy az ítélet lehet pénzbüntetés is - ismerte el Bibók Zsuzsa. A szakértő egyébként megjegyezte: rövid és hosszú távon is számos lépéssel lehetne javítani a levegő minőségén.

Legolvasottabb cikkeink