Továbbra is ragaszkodunk a papírhoz

Jogszabályok, lehetőségek és feltételek ide vagy oda, Magyarországon továbbra is mind a betegek, mind az egészségügy ragaszkodni látszik a papír alapú receptekhez, és még mindig sokan vannak, akik egyáltalán nem használják a saját munkájukat is megkönnyítő Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Teret (EESZT) – írja a medicalonline.hu portálja. Pedig, mint az az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (IME), az egészségügyi vezetők szaklapja XVI. Infokommunikációs konferenciáján is világossá vált: olyan kihívások várnak ránk, amelyek megválaszolása, átgondolása megkerülhetetlenné teszi például a mesterséges intelligenciával (MI) való foglalkozást. Pillanatokon belül úgy működik majd a világ, hogy fogalmunk sem lesz arról, mi, mivel van összekötve, s bár az MI alkalmazásának komoly veszélyei is lehetnek, mindez nagy lehetőségeket (is) biztosít az egészségügyben, vélte például Alföldi István. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság ügyvezetője jelezte, előfordult, hogy a hackerek egy díszakváriumon keresztül jutottak be egy kaszinó egyéb információi közé: a mesterséges intelligencia (MI) itt toporog, és a dolgok internete komoly kihívást, de nagy lehetőségeket is jelent mindenkinek. Európában pl. 14 tagállam együttműködik a különféle egészségügyi adatbázisok összekapcsolásában, de – bár a határokon átnyúló egészségügyi ellátás lehetőségéből fakadó e-Healt időt, életeket menthet, tudomása szerint hazánk nem vesz részt az ezzel kapcsolatos adatbázisok összekapcsolásában.

A MI mindenképp jön, míg 1-2 éven belül egy emberagynyi teljesítményre képes, a becslések alapján 2040-re a teljes emberiség agykapacitását le tudja majd képezni, azaz „itt a szingularitás előttünk”, s nagy hiba, ha nem készülünk fel. Márpedig – mint azt dr. Kozmann György professzor, az IME főszerkesztője pl. jelezte: a rendszerváltozás óta visszatérő téma, hogy meg kellene újítani a hazai egészségipart. Bár volt előrelépés, arra nem lehet számítani, hogy valaki majd mindig biztosítja az egyre drágább eszközök, beavatkozások árát az ágazatnak, így lépni kell. Kitörési pont lehet szerinte, ha az egészségipar pl. a népegészségügyi jelentősségű megbetegedések terén, az intelligens egészségfejlesztés, megelőzés és életmód-korrekció, illetve a rizikóelemzés, rehabilitáció területén találna feladatot magának. Csakhogy a tapasztalatok ma még nem kedvezőek. Hiába hoztak létre magyar kutatók az életmódelemzésre, az életmód korrekciójára egy nagyszerű rendszert, a szívmegállás előre jelzésére is képes készüléket vagy a kézfertőtlenítések csökkentését szolgáló berendezést, ha annak tömeges gyártásához Magyarországon nem tudjuk biztosítani a feltételeket.

Forrás: medicalonline.hu