Dániában ellehetetlenítették, Franciaországban betilthatják ezt a közlekedési formát, miközben hazákban mindenki a vonatkozó KRESZ-módosításra vár.
„A mentők statisztikái elsősorban az egészségkárosodás jellege szerint tartalmaznak adatokat. A közlekedési balesetek kategóriáján belül az elektromos rollerrel kapcsolatos események egzakt száma azért sem megállapítható, mert az ilyen körülmény sokszor a helyszínen sem egyértelmű, illetve azt a szakmai esetleírás nem feltétlenül tartalmazza” – írta a Világgazdaságnak az Országos Mentőszolgálat kommunikációs osztálya. A lap arra volt kíváncsi, hogy 2022-ben hány olyan e-rolleres baleset történt, amely egészségügyi ellátást vont maga után.
A Népszava tavaly augusztusban publikálta a Manninger Jenő Baleseti Központ (korábban Országos Baleseti Intézet) munkacsoportjának felmérését. Az adatgyűjtésből kiderült, hogy 2021 márciusa és októbere között 1553-an szenvedtek balesetet kétkerekű eszközzel és részesültek orvosi ellátásban sürgősségi ügyeletükön. Közülük 1115-en kerékpárral, 296-an rollerrel, 142-en pedig mechanikus rollerrel közlekedtek.
A kutatás eredményei arra is rávilágítottak, hogy míg a biciklis sérültek 4, a rolleresek 6, addig az elektromos rolleresek 27 százaléka, azaz több mint negyede volt ittas, és az éjszakai órákban érte a baj.
Az egyik legnépszerűbb márka, az Inokim Hungary képviseletében Böröndi Péter a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a bérlők és a tulajdonosok nagyon várják a központi iránymutatást, mert jelenleg senki sincs tisztában azzal, hogy mi az, ami megengedett és mi az, ami nem. „Valószínűleg három kategóriába sorolják be a rollereket a jövőben: a kis méretűeket ezt követően is ki lehet bérelni, a közepesek a kerékpár megfelelői lesznek, míg a nagyok kismotorként funkcionálnak majd és biztosítás is kell rájuk. Böröndi szerint mivel a törvények nincsenek feketén-fehéren lefektetve, így a közlekedési balesetek során a rollerek kismotorként kerülnek a statisztikai adatokba.További résztletek a teljes cikkben