Trükkökre kényszerülő kórházak

Kérdés persze, hogy az apróbb ügyeskedésekkel mikor lépik át a szabályosság határát. Egyes dokumentumok szerint a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház stratégiai igazgatója tavaly márciusban azt kérte az osztályvezető főorvosoktól, hogy a február 26-27-28-án elbocsátott - és az ellátás után táppénzt nem igénylő - betegeknél módosítsák a távozás dátumát március 1-jére. A lépéssel az volt a cél, hogy ezek az esetek a márciusi OEP-jelentésbe kerüljenek be, a kórház ugyanis februárban túllépte a kifizethető teljesítmények számát, ezért ezen ellátások után másként nem kapnának pénzt.

Mészáros Lajos, aki július óta már az intézmény főigazgatója, közölte: „A betegellátás mellett sajnos ilyenekre is kell koncentrálni, a kórházak a túlélésért küzdenek".

Arra a kérdésre, hogy miért nem észlelte korábban a februári lehetőségek határát, hiszen a levelet március 1-jén írta, a főigazgató úgy válaszolt, az akut esetek megnövekedett száma miatt volt szükség az utólagos beavatkozásra. Ezzel nem károsították meg az OEP-kasszát, de kórházvezetőként kötelességének tartja, hogy az elvégzett munka után járó pénzt biztosítsa. Tudja, a lépés nem volt „teljesen szabályos, de az ellátás érdekében meg kellett tenni".

Az intézményeknek éves pénzügyi keretük van, de azt havi bontásban kapják, a hónapok viszont eltérő hosszúságúak, és a betegforgalom sem egyenletes. Szakértők szerint ezért valóban nehéz előre kiszámolni azt a havi munkamennyiséget, amely még kifizetődő. Normális esetben viszont a vezető - érzékelve a teljesítést - a hónap közepén figyelmezteti az osztályokat, és bizonyos beavatkozások elhalasztását kéri. Akkor van baj, amikor későn kap észbe - ahogy ebben az esetben is történt. Március 1-jén ugyanis az érintett betegek már távoztak az intézményből, a módosítás révén azonban virtuálisan mégis a kórházban feküdtek. Ezzel csak az a baj - mondta a szakember -, hogy a kórházi és a betegeknek a távozáskor adott dokumentáción, például a tavaly még létező elszámolási nyilatkozaton, nem egyezik a dátum.

Könnyen elképzelhető a szakértő szerint, hogy a kórház valóban nem károsította meg a közkasszát, a dokumentáció manipulálása azonban szabályellenes. Igaz, mivel évente csaknem tízmillió ellátás zajlik az országban, az ellenőrzés során nem könnyen buknak ki az ilyen esetek.

Hozzátette, a volumenkorlát túllépésével szabályos esetben hoppon maradnak a kórházak, de az sem jó, ha nem töltik ki az éves keretet.