Tudományos vasfüggöny szeli ketté Európát

Hiába biztosít egyre nagyobb összeget az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésre, ebből szinte semmit sem éreznek a 2004 óta csatlakozott tagállamok kutatói: ahogy már az előző programozási ciklusban, úgy ezúttal is a források elenyésző része jutott a térségbe. Tudományos vasfüggöny szeli ketté Európát, írja a Világgazdaság online. 

Továbbra sem olvad a kelet-közép-európai kutatók lemaradása a nyugat-európai társaikkal szemben – ez derül ki az Európai Bizottság legutóbbi, 2014–2020-as kutatási és innovációs keretprogramjának statisztikai adataiból. A H2020 névre keresztelt programban minden eddiginél többet, összesen 61 milliárd eurót osztottak ki a tagállamok között k+f-tevékenységre. Magyarország az elnyert 372 millió eurós támogatással a 18. helyen végzett, amivel több régiós versenytársát is megelőzte, ám a teljes európai mezőnyhöz képest már korántsem ilyen kedvező a kép, ráadásul a probléma nem csak hazánkat érinti: az előző, FP7-es programozási ciklushoz hasonlóan ezúttal is a teljes keret mindössze 5 (!) százalékához jutottak hozzá különböző pályázatokon keresztül a 2004 óta csatlakozott 13 tagállam kutatói, azaz a régi tagországok osztozkodtak több mint 90 százalékon. 

Számszerűsítve a 61 milliárd euróból 3,5 milliárdot nyertek el a térség kutatói. A kép még akkor sem sokkal jobb, ha lakosságarányosan nézzük – bár a 2004 után csatlakozott országok lakói kétségtelenül kevesebben vannak (az egynegyedét teszik ki az EU teljes lakosságának) –, még így is hatalmas aránytalanságot mutatnak a számok. Ráadásul az sem látszik, hogy a helyzet bármennyire is javulna: a tavaly júniusban indult, 2021–2027 közötti Horizon Európa keretprogramból a hazai intézmények eddig 296 nyertes pályázati részvétellel mindössze 68,3 millió euró támogatást nyertek el, miközben Németország már másfél milliárd eurónál jár.

További részletek a vg.hu portálon.