Tudtukon kívül terjesztik a HIV-fertőzést

A világban évről évre kevesebb az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzött, bár a csökkenés mértéke lassul, ami figyelmeztető jel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Egyedül a kelet-európai és a közép-ázsiai régióban növekedett a fertőzöttek száma 2010 és 2015 között. Magyarország inkább a nyugat-európai régióhoz tartozik, ahol csak lassan növekszik a HIV-fertőzöttek száma - írta az Origo.

Magyarországon az elmúlt évtizedben megközelítőleg ugyanannyi, 80 ezer szűrést végeztek el évente, és 2010 óta átlagosan 200–300 HIV-fertőzöttet vesznek újonnan nyilvántartásba, a számuk 20–30-cal nő az előző évhez képest. A Szent László Kórház osztályvezetője dr. Szlávik János infektológus azt mondta, hogy havi rendszerességgel nagyjából 1700 fertőzöttet kezelnek az osztályukon. Az aggasztóbb inkább az, hogy nagyjából kétszer ennyi fertőzött lehet, aki nem tudja magáról, hogy elkapta a HIV-vírust, és mivel nem tartozik a rizikócsoportokba, szűrésekre sem jár.

Kell lennie tehát egy nagyjából háromezer fős, döntő részben heteroszexuális, fertőzött csoportnak, amelyet nem lát az ellátórendszer. Ráadásul ők másokat is megfertőzhetnek, hiszen nem is tudják, hogy vírushordozók. További tények a teljes cikkben

Szükséges volna a rutinszerű szűrés
Mivel a betegség az első években tünetmentes, ezért fontos lenne, hogy minél többen vegyenek részt szűréseken. Magyarországon azonban – vélhetően az érintettek viszonylag alacsony száma miatt – nincs kötelező jellegű szűrés, mint Nyugat-Európában, ahol egyes országokban a tesztet a vérvételek alkalmával rutinszerűen elvégzik, vagy Romániában, a terhességi szűrések során. - mondta el a magyaridők.hu szinténa támával foglalkozó cikkében a főorvos.

Magyarországon egy fertőzött személy kezelése havi 250-350 ezer forintba, éves szinten néhány millióba kerül az egészségügyi kasszának. A betegek nagy szerencséje, hogy ebből minimális összeget, 300 forintos dobozdíjat kell csak megfizetniük.

Arra a felvetésre, hogy az egészségmegőrzés és a kezelés magas költsége miatt nem lenne-e célszerűbb több pénzt fordítani a megelőzésre, a főorvos azt felelte: a prevenciót néhány civil szervezet évekkel ezelőtt magára vállalta, de jelentős eredményt az áldozatos munkájuk ellenére sem sikerült elérni. Ezért szerinte a nyugat-európai vagy román példa hazai alkalmazására, esetleg a szűrés más úton történő bevezetésére nagy szükség lenne. Ráadásul a kankó, a szifilisz és a gonorrhoea (vérbaj) sokkal intenzívebben támad, mint a HIV, e betegségek szűrésére is nagy szükség lenne, és tudatosítani kellene az emberekben a védekezés fontosságát.

A főorvos szerint a következő évtizedben hazánkban a fertőzöttek száma folyamatosan növekedni fog – ezért nyitottak ambulanciát Debrecenben, Miskolcon és Pécsett –, de járványszerű ugrás nem várható.