Túl gyorsan öregszünk

Az elöregedés problémája világszerte számos gazdaságot állít kihívás elé. Az inaktív felnőttek száma Magyarországon is magas, de egy új felmérés szerint például a szárnyaló gazdaságú Kína egyszerűen túl gyorsan öregszik a gazdasági felemelkedéshez. A túlnépesedés ellen bevezetett egy gyermekes családmodell hátrányairól közöl riportot Kínáról a BBC News. Az ázsiai országban az egy család - egy gyermek-elv okán a társadalom gyorsabban öregszik, de kevés a munkaerő ahhoz, hogy az egyre több idős embert eltartsa, a gazdasági fejlődés ütemét pedig fenntartsa – írja a piacesprofit.hu portálja.

A pénzügyi válság okozta kihívások eltörpülnek a társadalmak elöregedésének költségvetési hatásai mellett - írta egy 2009-es Brüsszelben kiadott bizottsági elemzés. A nők átlagéletkora 82-ről 89-re, a férfiaké 76-ról 84-re emelkedik a következő fél évszázadban. (Magyarországon 78-ról 87-re, illetve 69,7-ről 82-re.) Ebből következik annak megfontolása, hogy a nyugdíjba vonulás tényleges korhatárát emeljék a tagországok, hiszen a mai trendek kivetítése nyomán ötven év alatt ez alig változna, 62-ről 63-ra kapaszkodna fel.

A lassan csordogáló 2011-es népszámlálási adatok tanúsítják: a magyarországi népességfogyást nem hogy megállítani, de még lassítani sem sikerült. Elsősorban nem a népesség létszámának csökkenése, hanem a társadalom ezzel együtt járó elöregedése ró súlyos terhet a gazdaságra és a társadalmi ellátórendszerekre -a Helsinki Bizottság szerint. 2050-re az európai lakosság egyharmada 65 évnél idősebb (értsd nyugdíjas) lesz, amire még nem volt példa a világtörténelemben. A magyar népesség fogyásának és elöregedésének fő oka azonban nem a várható élettartam növekedése, hanem az alacsony, és - a kisebb kilengésektől eltekintve - egyre csökkenő gyermekvállalási hajlandóság. Bár az európaiak általában is később és kevesebb gyermeket vállalnak, mint korábban, a három évtizede töretlen természetes népességfogyás még az elöregedő kontinensen is hungarikumnak számít.

A magyar népesség fogyására és elöregedésére így az egyetlen, már rövid távon is hatásos gyógyír a bevándorlás a Helsinki Bizottság véleménye szerint. Magyarországon ugyanis - minden tévhittel ellentétben - a bevándorlók között jóval nagyobb számban vannak magasabb végzettséggel, szakképesítéssel és állással rendelkező, adót fizető fiatal felnőttek, mint a teljes magyar népességen belül. Ez igen lényeges szempont, hiszen hazánkban a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb korlátja a kirívóan nagyarányú inaktív, a munkaerő-piacon már meg sem jelenő, sokszor az állam anyagi támogatására szoruló népesség. Egy ésszerű és fenntartható bevándorlás-politika a nagy társadalmi ellátórendszerek (társadalombiztosítás, nyugdíjrendszer, egészségügyi ellátás stb.) gondjain akár néhány éves távlatban is enyhíthetne.

Középtávon pedig - kiegészítve a magyarok gyermekvállalását ösztönző politikát - ez segíthetné elő a lakosság elöregedésének megállítását, és egy egészségesebb társadalmi korstruktúra kialakulását (értsd: több gyerek, több fiatal, több munkaképes korú személy) – olvasható a cikk végén.