Túl sokan dohányoznak Budapesten

Magyarország a tüdőrák okozta halálozások számában világelső, illetve hazánkban rendkívül magas a tizenhárom és tizenöt évesek között a dohányzók száma – olvasható az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2012-es elemzésében. A napokban nyilvánosságra hozott Budapest Egészségterv 2012 mások mellett a dohányzási szokások visszaszorítását is kiemelten fontos teendőként jelöli meg – írja a Magyar Hírlap – online.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEI) idén kiadott tanulmányában bemutatja a magyarországi dohányzási szokásokat, valamint egy országos vizsgálat eredményeit, amelyeket a Társadalomkutató Intézet (Tárki) adatai alapján állított össze. A felmérés szerint a cigaretta a legsúlyosabb egészségkárosító tényező itthon, évente mintegy harmincötezer ember hal meg a dohányzás okozta betegségek következményeként. Jelenleg a teljes lakosság 30%-a él e káros szenvedéllyel – emeli ki a lap.

A helyzet a fiatalkorúak körében még súlyosabb, mivel a fejlődésben lévő szervezet számára kiemelt kockázatot jelent a cigaretta. Négy évvel ezelőtt készült egy Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés, amely megdöbbentő adatokkal zárult: a tizenhárom-tizenöt éves korosztálynak több mint a fele legalább egyszer kipróbált valamilyen dohányterméket, huszonnyolc százalékuk pedig rendszeresen rágyújt. Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy a dohányzás Magyarországon népbetegség.

A nemzetközi gyakorlat szerint a dohányzás tizenöt diagnóziscsoportban okoz bizonyítottan betegségeket. A légcső, a méhnyak és a vese rosszindulatú daganata, a különböző szív- és érrendszeri betegségek és a többi között a koraszülés is a szövődmények közé sorolható – szerepel az OEI megállapításai között, valamint az is, hogy Magyarország a tüdőrák okozta halálozások számában világelső, amely megbetegedést kilencven százalékban a rendszeres dohányzás okozza. A tanulmány szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy különösen a fiatalkorúak dohányzása jelent súlyos veszélyt nem csak a saját, hanem a jövő generáció egészségére nézve is.

A 2010-es felmérés szerint több mint húszezer ember halt meg Magyarországon a dohányzás következtében, ami a teljes halálozási arány egyhatodát tette ki. A korai halálozások csaknem egyharmadát a cigaretta okozza. Ennek alapján a káros szenvedély miatt elhunytak közül minden második ember hatvanöt évesnél fiatalabb volt. A felmérés szerint a dohányzó férfiak átlagosan tizenhat, a nők legalább tizenkilenc évvel rövidítik meg életüket – húzza alá a lap, amely azt is megírja, hogy a nyilvánosságra hozott Budapest Egészségterv 2012 szintén rávilágít a dohányzás súlyos következményeire és a káros szenvedély okozta megbetegedések magas arányára. A dokumentumot a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán készítették, és a statisztikai adatok mellett tartalmaz egy átgondolt, jól felépített népegészségügyi javaslatot is. Ádány Róza, a kar dékánja, a terv kidolgozását irányító professzor felhívta a figyelmet az Egészségterv kapcsán tartott konferencián, hogy az egyébként elkerülhető megbetegedések oka elsősorban a felelőtlen „egészségmagatartás".

A vidéken élőkhöz képest a fővárosiak jóval kevésbé ügyelnek saját szervezetükre. A budapesti nők például az összes daganatos megbetegedés gyakorisága, illetve az azzal összefüggő halálozás tekintetében is jóval kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a vidéken élők – hívta fel a figyelmet Ádány Róza, aki úgy vélekedett, a budapestiek kiemelkedően sokat dohányoznak, és a fővárosban igen magas a „nagyivó" nők száma, és ami Budapesten történik, az mindig mintaként szolgál a többi település számára.

Az Egészségterv szerint éppen emiatt nemcsak a daganatos megbetegedések, de egyéb életmódtényezőkkel összefüggő krónikus betegségek megelőzése szempontjából is fontos lenne a dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentése. Kikerülhetetlen feladat az egészséges táplálkozás és a testmozgás fontosságának és gyakorlatának beépítése a köztudatba, amelyet előre mozdíthat Budapest csatlakozása az Egészségügyi Világszervezet „Egészséges Városok" hálózatához – húzza alá a cikk végén a lap.