Teljesen halott a hamvasztó ügye?

Halotthamvasztót akart létrehozni a megyei kórház, a megyei önkormányzattól kapott erre 120 millió forintot. Az új tulajdonos, a magyar állam azonban megtiltotta ezt. Addigra a pénzből elfogyott 80 millió, 40 megvan. De a történet szereplői közül többen úgy gondolják, ezt a 80 milliót sem lett volna szabad kifizetni – írja a Napló – online.

A megyei kórház főigazgatója – akárcsak a megyei közgyűlés elnöke – azt hangsúlyozza, a halotthamvasztó létesítése ügyében nem történt vagyonvesztés, mert még visszatérülhet a hiányzó 80 millió forint. Az ügy ismerői közül viszont többen úgy gondolják, erre már nincs esély. Egyrészt azért, mert kifutnak az időből, és elszáll a létesítéshez elnyert uniós támogatás, másrészt mert szakmailag is rossz volt az elképzelés.

A megyei önkormányzat 2011 áprilisában arról döntött, hogy 120 millió forint tagi hitelt nyújt a Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.-nek, melynek akkor még 99 százalékban tulajdonosa volt. A döntés azt is tartalmazta, hogy ezt a pénzt a megyei kórházat működtető zrt. törzstőkeként adja át az általa alapított Veszprém Megyei Egészségügyi Szolgáltató (Vemesz) Kft.-nek. A Vemesz a kórház gazdasági vállalkozásait bonyolította, a nővérszálló bérbeadásán át a gyógyszertár működtetésen keresztül a halotthamvasztásig. A Vemesz a feltőkésítését követően hamarosan be is szállt a halotthamvasztási üzletbe, mert - talán nem véletlenül - pontosan ekkor kínálkozott erre lehetőség.

Dr. Rácz Jenő, a megyei kórház főigazgatója így interpretálta a történetet. A Vemesz a halotthamvasztás bonyolításához megvásárolta a Pannon Pax Team Kft.-t, amelynek egy Városlőd melletti ingatlanja volt ehhez a tevékenységhez, kiviteli tervei és engedélye, valamint egy elnyert 43 millió forintos uniós pályázata. Vételárként 80 millió forintot fizettek ki mindezért. A halotthamvasztó létrehozásáról szóló döntést a tulajdonos megyei önkormányzat hozta meg. Az elképzelés szerinte gazdaságilag indokolt, hiszen a megyében ma sem üzemel halotthamvasztó. Azonban mikor eldőlt, hogy állami kézbe kerül az egészségügy, a projekt megtorpant – emelte ki Rácz Jenő, aki így folytatta: Az államot képviselő Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) jelezte, nem támogatja, hogy a kórház is jelen legyen a temetkezési üzletben. Ezért a megyei önkormányzat 2011 augusztusában úgy döntött, visszakéri a pénzét, a Vemesz azonban csak 40 milliót tudott visszaadni.

A Gyemszi a tulajdonosváltás után egyértelművé tette, nem támogatja a temetkezési bizniszt. A kórház (azaz a cégei, de az jelen esetben ugyanaz) ezért eldöntötte, hogy továbbadja a halotthamvasztó projektet - azóta is eladásra kínálják – húzta alá Rácz Jenő, hozzátéve azt is, hogy egyelőre csak érdeklődő van, vevő nincs a 3000 négyzetméteres területre és a rajta lévő, nem túl jó állapotú, valamikori Matáv karbantartó bázisra, valamint az engedélyekre és az elnyert uniós támogatásra. A kórház annyi pénzt szeretne kapni érte, amennyit eddig beletett. Vagyonvesztésről csak akkor lehetne beszélni, ha ez nem így történne – jegyezte meg a megyei kórház főigazgatója.

A lapnak arra a feltevésére, hogy nincs gáz a hogy nincs gáz a területen, odavezetni egy kisebb vagyonba kerülne, Rácz Jenő közölte, elektromos áram is megfelel a halotthamvasztáshoz, így kapták meg az engedélyeket. (Az elektromos árammal való hamvasztás technológiája még nem eléggé kidolgozott, Magyarországon eddig egy helyen próbálták meg alkalmazni, de az első sikertelen kísérletek után ott is elálltak tőle - tudtuk meg szakmailag mérvadó forrásból. Azt is elmondták, a Vemesz Kft.-nél maradó 40 millió forint nem lett volna elég a beruházás befejezéséhez.)

A megyei önkormányzat döntését a mai napig is helyesnek és törvényesnek ítélem meg, tiszta lelkiismerettel hoztuk, pluszbevételhez juttathatta volna a kórházat - közölte Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke. A törvényességet a döntés folyamatában jogászok, többek között a jegyző és aljegyző hivatott képviselni – emelte ki Lasztovicza, aki a történet többi részében megerősítette a Rácz Jenő által elmondottakat. Hangsúlyozta viszont, hogy mióta a magyar állam január 1-jétől átvette a kórházat, vitte a vagyont és az adósságot is, neki már sem ráhatása, sem befolyása nincs a történésekre.

Új információkkal dr. Bősze Ferenc tudott szolgálni. A veszprémi közéletben gyakran szereplő ügyvéd a szakmája gyakorlása folyamán került kapcsolatba az üggyel. Két magánszemély képviseletét látta el, akik rendőrségi feljelentést tettek, a nekik megígért, de ki nem fizetett pénzüket követelték.

A halotthamvasztó létrehozásának ötlete a Pannon Pax Team Kft. két tulajdonosában merült fel, ők vásárolták meg 2007-ben hétmillió-kétszázezer forintért a Városlőd melletti ingatlant a Matávtól, és tették meg az első lépéseket. Bősze ügyvéd szerint azonban ők egy idő után szembesültek azzal, hogy az elképzelésüket nem tudják megvalósítani, ezért döntöttek az eladás mellett. Vevő azonban már ekkor sem találtatott, ezért felkértek két befolyással bíró magánszemélyt, Bősze ügyvéd későbbi ügyfeleit, hogy működjenek közre az értékesítésben. Abban állapodtak meg, hogy az eladók 30 millió forintot kérnek, ami efölött marad, az a közvetítők jutaléka.

Mint korábban már említettük, az értékesítés sikerült, talán túl jól is, a kórház cége 80 milliót adott a krematóriumos biznisz tárgyi és szellemi értékeiért. A két közvetítőt azonban a Pannon Pax Team nem fizette ki a megállapodás szerint, ezért ők rendőrségi feljelentést tettek – emeli ki a lap, amely így a cikk végén így összegez:

Bősze ügyvéd szerint nem életszerű, hogy egy nyolcmilliós értékért nyolcvanmilliót fizessenek. Ha ugyanis Városlődön létre lehetett volna hozni a krematóriumot, akkor azt már létre is hozták volna, hiszen ha ez nem történik meg év végéig, elvész a 43 milliós uniós támogatás. A krematórium valószínűleg azért nem jött létre, mert szakmailag nem volt kellően megalapozva, és nem volt rá elég a maradék 40 millió forint. A végeredmény, a jelen helyzet alapján tehát felvetődik a csalás vagy a hűtlen kezelés gyanúja.