A diabétesz, szívbetegségek és további, táplálkozásból fakadó nem fertőző betegségek benyújtják a számlát.
A gazdasági fejlődésnek és növekvő átlagjövedelemnek köszönhetően az éhezés Európában és Közép-Ázsiában szinte teljesen eltűnt. Helyét az életszínvonal emelkedése, a változó vásárlási szokások miatt más egészségügyi problémák veszik át. Erről az átmenetről részletes információt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében talált a Világgazdaság.
Az élelmezésbiztonság helyzete Európa és Közép-Ázsia régióban című kiadványban olvasható megállapításokat nagy mennyiségű, a táplálékfelvételre, alultápláltsági mutatókra (alulnövekedés, vérszegénység), túlsúlyra és elhízásra, illetve az átlagos étkezési szokásokra vonatkozó tagállami adat elemzése alapján készítették szakértők.
Megfigyelhető, hogy az országokban az alultápláltság és tápanyaghiány helyett egyre inkább a degeneratív betegségek okoznak gondot, melyeknek eredője a zsírban, cukorban, húsban és tejtermékekben, illetve feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend. Ehhez jön még hozzá a mozgásszegény életmód.
Mindemellett az elégtelen táplálkozás miatt a vas-, A-vitamin- és cinkhiány, valamint a túlevés okozta elhízás és túlsúly továbbra is jelen van, sőt, növekvő tendenciát mutat. Jelenleg is a lakosság 13 százaléka él olyan országban, melyet a táplálkozási problémák „hármas terhe" súlyt: az alultápláltság, mikrotápanyag betegségek és a túlsúly. „Ezt az egészségügyi kiadások gyors növekedése kell, hogy kövesse, ahogy a diabétesz, szívbetegségek és további, táplálkozásból fakadó nem fertőző betegségek benyújtják a számlát" - mondta David Sedik, a FAO közgazdásza és a jelentés szerzője.