Komoly terhet jelent a gyártóknak a népegészségügyi termékdíj.
A mintegy 30 milliárd forint adót egy körülbelül 150 milliárdos forgalmú termékcsoportból szednék be, miközben a kereskedelmi szektorra tavaly kivetett, hasonló összegű különadó alapja a nyolcezermilliárd forintos kereskedelmi forgalom volt. Van például olyan, nyolcmilliárd forint forgalmú chipsgyártó, amelynek 2,9 milliárdos pótadót kellene fizetnie a jelenlegi tervek alapján.
A fejlett országok lakosságának romló egészségi állapotáért már évtizedek óta hibáztatják az élelmiszereket, míg a gyártók azt az álláspontot képviselik, hogy az elhízás mint népbetegség a szükségleteket meghaladó tápanyagbevitellel függ össze, amelyért nem ők, hanem a fogyasztó a hibás.
- Ez olyan, mint a bortermelőket hibáztatni azért, hogy részeg emberek tántorognak az utcán - mondja Párián Zoltán. Az Agrár Európa Tanácsadó Iroda Kft. ágazati igazgatója szerint viszont azzal az alapelvvel egyet lehet érteni, hogy aki tudatosan rombolja egészségét, járuljon hozzá nagyobb mértékben az egészségügyi kiadásokhoz.
Ez persze nem hazai találmány: az Egyesült Államokban létezik a cukoradó, de van hasonló Dániában a fagyikra vagy Belgiumban az üdítőkre és a kávéra.
A Trend Budapest Piackutató cég közelmúltban végzett fogyasztói kutatásának eredménye szerint a magyar vásárlók hetven százaléka elutasítja az élelmiszereket sújtó különadó tervét. Ráadásul a lakosság nem a sós, cukros vagy zsíros ételeket okolja az elhízásért, hanem egészségtelen életmódját és a bőséges házi kosztot.