• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ugyanaz az agyi ideghálózat állhat a skizofrénia és a depresszió mögött

Lapszemle 2019.09.17 Forrás: index.hu
Ugyanaz az agyi ideghálózat állhat a skizofrénia és a depresszió mögött

Egyre több függetlenként kategorizált mentális zavarról derült ki, hogy részben ugyanazon gének állnak a hátterükben.

Bár a mentális zavarok, közöttük a depresszió vagy skizofrénia, bár jellemzően eltérő tüneteket okoznak, részben ugyanazon agyi idegsejthálózatok működésén alapulhatnak. Ennek megfelelően pedig a kialakulásukra ható gének is közösek lehetnek - derült ki az Európai Neuropszichopatológiai Kollégium minapi koppenhágai konferenciáján, tudósít a New Scientist nyomán az Index.

Maxime Tequet és munkatársai az Oxfordi Egyetemről összesen 678 három és 18 éves közötti gyermek agyfelépítését, illetve -működését vizsgálta (az alanyok egyikénél sem diagnosztizáltak pszichiátriai rendellenességet). Azért a gyerekek agyát vizsgálták, mert az ő agyuk szerkezetét nagyobb arányban határozzák meg a gének, hiszen még nem volt idejük, hogy a környezeti hatások miatt rendellenességek jöjjenek létre agyukban.

Az eredmények szerint a magas és alacsony kockázatú csoportba tartozó gyerekek agya között jelentős, és számos agyterületre kiterjedő különbségek voltak. Ezután meghatározták azokat a területeket, amelyek a leginkább eltértek a mentális zavarokra nagyobb genetikai hajlamot mutató gyerekeknél. A kutatók szerint tehát e hálózat főszerepet játszik számos, eltérőnek tűnő mentális zavar kialakulásában, így sokféle betegség kezelésében hatékony lehet, ha ezeket célozzuk az újonnan kifejlesztendő terápiákkal - írták.