Egyre több függetlenként kategorizált mentális zavarról derült ki, hogy részben ugyanazon gének állnak a hátterükben.
Bár a mentális zavarok, közöttük a depresszió vagy skizofrénia, bár jellemzően eltérő tüneteket okoznak, részben ugyanazon agyi idegsejthálózatok működésén alapulhatnak. Ennek megfelelően pedig a kialakulásukra ható gének is közösek lehetnek - derült ki az Európai Neuropszichopatológiai Kollégium minapi koppenhágai konferenciáján, tudósít a New Scientist nyomán az Index.
Maxime Tequet és munkatársai az Oxfordi Egyetemről összesen 678 három és 18 éves közötti gyermek agyfelépítését, illetve -működését vizsgálta (az alanyok egyikénél sem diagnosztizáltak pszichiátriai rendellenességet). Azért a gyerekek agyát vizsgálták, mert az ő agyuk szerkezetét nagyobb arányban határozzák meg a gének, hiszen még nem volt idejük, hogy a környezeti hatások miatt rendellenességek jöjjenek létre agyukban.
Az eredmények szerint a magas és alacsony kockázatú csoportba tartozó gyerekek agya között jelentős, és számos agyterületre kiterjedő különbségek voltak. Ezután meghatározták azokat a területeket, amelyek a leginkább eltértek a mentális zavarokra nagyobb genetikai hajlamot mutató gyerekeknél. A kutatók szerint tehát e hálózat főszerepet játszik számos, eltérőnek tűnő mentális zavar kialakulásában, így sokféle betegség kezelésében hatékony lehet, ha ezeket célozzuk az újonnan kifejlesztendő terápiákkal - írták.