Új finanszírozás kialakítására készül a kormány?

A béren kívüli juttatások átalakítása és ezáltal az egészségbiztosítások előnyének megszüntetése ebben a verzióban érzékenyen érintheti a magán egészségügyi szolgáltatókat, eddigi látványos növekedésük lassulását okozhatja, azonban sokan úgy gondolják, hogy ezt a lépést nem önmagában kell értelmezni - derül ki a Portfolio gyors piaci körképéből. Egyre valószínűbb valamilyen újfajta, kiegészítő biztosítás megjelenése Magyarországon, várhatóan a társadalombiztosítás keretein belül. 

A magán egészségügyi piacra rálátó, név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint a héten benyújtott, vállalati egészségbiztosításokat érintő módosítás fényében logikus lépésnek tűnik, hogy e helyett érkezzen valamilyen lépés, ami becsatornázza a lakosság magánforrásait az egészségügybe, nevezzük azt akár kiegészítő biztosításnak. Az elmúlt időszak trendjei alapján ugyanis látható, hogy van igény a lakosság részéről a magán egészségügyi szolgáltatások iránt. Volt olyan forrásunk, aki határozottan állította, hogy a biztosítók már régóta dolgoznak ilyen megoldásokon és vannak olyan kormányzati műhelyek is, amelyek elemzik ennek lehetőségét. A kormánynak azonban a döntés politikai következményeit is meg kell vizsgálnia, ezért nem várható döntés a 2019-es választások előtt. 

Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont főigazgatója a lap megkeresésére kifejtette: a cafeteria mostani átalakítása arra utal, hogy a kormány célja bizonyára az, hogy a munkáltatók bérben fizessék ki a juttatásokat, ne pedig különböző utalványok formájában. A tervezett módosítás ugyanakkor kisöpri a kockázati egészségbiztosításokat is innen. 

Ez a kormány azon törekvésével, hogy magán- és vállalati biztosításokkal bővítsék az egészségügyi ellátórendszer folyamatosan bővülő szükségleteit kiszolgáló forrásokat, bizonyosan szembemegy. Varga Péter Pál ugyanakkor úgy látja, hogy (a legfelsőbb szintű kormányzati kommunikáció és a MNB versenyképességi javaslatainak alapján) a második szintű egészségbiztosítás a közfinanszírozott ellátórendszer továbbfejlesztése és a munkaerő itthon tartása miatt sem késlekedhet. Várakozása szerint a továbbiakban még olyan törvénymódosítások is várhatóak, amelyek ebbe az irányba viszik az egészségügyi finanszírozási folyamatokat.